Őket, karikásaikat hallani,
S csárdában betyárok mulatnak
Mert sikerült lovakat elhajtani.
Megérkezve csak vártunk a pusztán,
Lovam sörényén lágy szellő játszott.
Csak ültem elgondolkodva a hátán,
Prüszkölt egyet s pofákat vágott.
Ó kis sárga lovam tán elfáradtál?
Hosszú volt az út, ideje megpihenni
Már velem hátadon eleget vágtattál
De végre megérkeztünk s jó itt lenni.
Hiányzott már a vén Alföld nékünk,
A végtelen pusztát öröm újra látni
Hiszen mi itt születtünk s itt élünk
E tájtól nem akarunk már elválni.
2 hozzászólás
Kedves Árnyékhold!
Nagyon szép emlékeid lehettek ott!
"Hiányzott már a vén Alföld nékünk,
A végtelen pusztát öröm újra látni"
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves Árnyékhold!
Tetszett ez a kalandozás az Alföldön. Látszik, hogy szeretett vidékedre visszatérni, mily jó dolog.
Üdv hundido