Saját epéjét nyomja belénk hatolva,
Hazugság fröcsög ránk ontva
Önnön becsapás vízióját.
Sáros omladék lesz a világ,
Nem nyílhat csak mocsokvirág.
Szennydombon ontva bűz illatát.
Elhiszi maga is, mily szerencsétlen.
Nem rossz ő, csak takargatja szennyesét
Hiszi nem látszik a pecsét
Ha lehazudja onnan
Álnokfolyóban mosva.
Kinek esze nem csecsemőnyi
Előbb utóbb rá fog jönni,
Kötélen lett vezetve az orra
Dughatja macskaporba.
Nevethet a szemenszedetten
Bólogató kutyakén meredten
Magát okolva csalánveréssel
Bizony fakabátnak lett véve.
Míg a hazug nem veszi észre.
Billogként fityeg köznevetsége.
Erőlködik, pakolja saját mocskát
Máson köszörüli kínvicsor fogsorát.
Elveti magját megvetésnek
Ne sajnáld fertőjét mégse
Véréből szívja piócabugyor.
Bizony ilyen a hazug.
2 hozzászólás
Hát ebbe mindent belepakoltál, talán le is tudnám rajzolni szemléletes írásod nyomán a Hazugot.
aLéb
Ha eddig nem lett volna ellenszenves számomra a hazugság, hát bizton állíthatom, hogy az írásod olvasása után az lett. Nagyon tetszenek a szóképeid, szinte olvasás közben is undor fogott el ettől a… hazugtól.
Nagyon jó lett.
A.