… az élet
átkozott hazugság
mind azt mondják nem fáj
hogy nem is érzed
– de hisz’ ők sem érzik –
pedig íze sósavként mar
és éget
a vágy
az is hazugság
csak egy futó rózsaszál
holnap már máshol talál
az ágy
az is hamis
szerelmet suttogva nyekereg
nyikorog
bűnös indulatokat
és ráolvad a bőröd
pórusaira
szárad a hamis szájnedv
a tiéd
az enyém
mind azt mondjuk nem fáj
mert nem érezzük
hazugság
minden szavunk
egy új remény
te érted ezt?!
most is hazudtam
8 hozzászólás
Jodie, tetszett az írásod, jól épített, érzékletes képekkelmegírt vers.
aLéb
Jó vers valóban
üdv: András
Szia!
Kevés verset olvastam ami így vessző és pont nélkül tetszett volna.Ez igen,ez nagyon jó.Könnyen olvasható,mély tartalmú , elgondolkodtató verset írtál.Gratulálok.
Szeretettel üdv:hova
Nem mondom, hogy végig megvolt az a bizonyos szál, de a hangulata, a csapongó gonolatok belém-belémszúrtak, és ez már valami 🙂
Az egyetlen, amin fennakadtam, az a "futó rózsaszál" gondolat. Kicsit fura.
Hanga
Sziasztok!
Köszönöm szépen a véleményeket 🙂
Azt hiszem az ilyen típusú versekbe nemigazán férnek el az írásjelek (mentségemül szolgáljon, megpróbáltam, de tényleg nem férnek), már csak azért sem, mert több olyan sor is van, ami többértelművé teszi a gondolatokat, attól függően, hogy honnan tekinti az olvasó a mondatkezdetet – ez egyénfüggő általában.
Ami a futó rózsaszálat illeti, a futórózsából indult…
Köszönöm az értékeléseket!
Jodie
Kedves Jodie!
Hanga hozzászólásához csatlakoznék. A vers hullámzása mégis valahogy kellemesen sodort! A befejezés az egy kicsit valóban furcsán jön ki, de gondolom így egész az alkotás.
Grtatulálok!!
Üdv. Metal Koala
Kedves Jodie!
Nekem tetszik! Elolvasom egyszer, aztán másodszor is: nagyon jó! Különösen az ágy életre keltése fog meg benne. A bűntárs bútordarab részt kér magának a "hazugságból"!
(taps!)
Üdvözlettel:
Rumcájsz
Jó, frappáns befejezéssel.