Heinrich Seidel:Im August

Im August

Nun, geschmückt mit bunten Kränzen
Bei der Abendsonne Glänzen,
Unter Jauchzen und Gesang
Schwankt der letzte Erntewagen,
Drauf die goldnen Garben ragen,
Seinen Weg zum Dorf entlang.

Von den Feldern ist geschwunden,
In den Scheuern liegt gebunden
Nun des Sommers Goldgewinn,
Und ein Hauch von Herbstesahnung
Weht wie eine leise Mahnung
Ueber leere Stoppeln hin.

Aber heimlich reift die Traube,
Und versteckt im grünen Laube
Goldner Früchte süsse Last.
Bald nun, nach des Frühlings Blühen
Und der Sommersonne Glühen,
Ladet uns der Herbst zu Gast.

Heinrich Seidel
(1842 – 1906)

Augusztusi képek

Tarka csokorral kezében,
Dallal ujjong esti fényben
Az arató, s haza tér.
Búza kévékkel rakodva,
Falu felé araszolva
Utolsó ez a szekér.

Gabonák földről eltűntek,
Csűrbe kéveként kerültek,
S rejtik a nyár aranyát.
Halkan, mint egy őszi sóhaj,
Nyarat visszavágyó óhaj
Száll az üres tarlón át.

Szőlők szép csendben beérnek,
S mintha zöldben rejtenének
Édes terhet, fürt özönt.
Tűnt tavasz, s nyár napsugára
Lángol még, de nemsokára
Ősz vendégnek hív, s köszönt.

Szalki Bernáth Attila