Ösz barangol a fák között
Sokszínű pompával,
Bágyadt a nap, pihenne már
Gondjával, bajával.
Az égiek se szállásolnak
Viharos felhőket,
A tornádók ideje lejárt
Amióta ősz lett.
********
Kései napsugár
A kertben imbolyogva jár,
Fák siratják gyászban
Haldokló lombjukat,
Szél nyargal egy hulló
Falevél nyomában,
Szárny lebben,
S egy madár messze-messze száll.
1 hozzászólás
Szép vers az őszről! 🙂