Henry Francis Lyte – Maradj velem

Maradj velem e múló alkonyon,
Uram maradj, sötéte összenyom,
mikorra mások összeomlanak,
segíts nekem viselni súlyomat!

Hamar felélem létem napjait,
öröme és dicsősége múlik,
a változását látom mindenütt,
maradj velem, nekem te vagy az üdv!

Kellesz nekem minden egyes órán,
ki gyűrné le kísértőm hatalmát?
Ki lehetne az erős vezérem?
maradj velem borún, napsütésen.

Nem félek én csak kezed megáldjon,
bár bajunknak súlya egyre fájóbb.
Hol a halál, a sír hová visz el?
Legyőzöm én, amíg velem leszel.

Szavad szemem lecsukva hallgatom.
Fényed átdereng a félhomályon.
Az ég hasad, az árnyra fény ragyog,
maradj velem, akár élek, s halok.

Henry Francis Lyte – Abide With Me

Abide with me! fast falls the eventide;
The darkness deepens; Lord, with me abide!
When other helpers fail, and comforts flee,
Help of the helpless, O abide with me.

Swift to its close ebbs out life’s little day;
Earth’s joys grow dim, its glories pass away;
Change and decay in all around I see:
O Thou who changest not, abide with me!

I need your presence every passing hour.
What but your grace can foil the tempter’s power?
Who like yourself my guide and strength can be?
Through cloud and sunshine, O abide with me.

I fear no foe with you at hand to bless,
though ills have weight, and tears their bitterness.
Where is death’s sting? Where, grave, your victory?
I triumph still, if you abide with me.

Hold now your Word before my closing eyes.
Shine through the gloom and point me to the skies.
Heaven’s morning breaks and earth’s vain shadows flee;
In life, in death, O Lord, abide with me.