Kalapot le!
Itt jön már, emberek,
kürt harsan és egy dob pereg,
egy színvillanás az ég alatt,
Kalapot le!
S a zászló elhalad!
Kék, karmazsin, s fehér ragyog,
miként a rendezett sorok.
Kalapot le!
Előttünk színeikkel,
de több, mint a zászló halad el.
Nagy ütközetek és csaták,
megvédte népünk államát,
szenvedés, süllyedő hajók,
és éljenezve haldoklók.
Bőség és béke évei,
e föld remek gyümölcsei;
Igazság, jog és törvény,
méltóság és dicső erény.
E nemzet jele oly erős,
megóvja népét, mint a hős,
önérzet, dicsfény, becsület
él-hal színében mind felett.
Kalapot le!
Itt jön már, emberek,
kürt harsan és egy dob pereg.
A hű szívek dobogjanak!
Kalapot le!
S a zászló elhalad!
Henry Holcomb Bennett – The Flag Goes By
Hats off!
Along the street there comes
A blare of bugles, a ruffle of drums,
A flash of colour beneath the sky:
Hats off!
The flag is passing by!
Blue and crimson and white it shines
Over the steel-tipped, ordered lines.
Hats off!
The colours before us fly;
But more than the flag is passing by.
Sea-fights and land-fights, grim and great,
Fought to make and to save the State:
Weary marches and sinking ships;
Cheers of victory on dying lips;
Days of plenty and years of peace;
March of a strong land’s swift increase;
Equal justice, right, and law,
Stately honour and reverend awe;
Sign of a nation, great and strong
Toward her people from foreign wrong:
Pride and glory and honour,–all
Live in the colours to stand or fall.
Hats off!
Along the street there comes
A blare of bugles, a ruffle of drums;
And loyal hearts are beating high:
Hats off!
The flag is passing by!