Hermann Hesse: Ködben

Im Nebel

Seltsam, im Nebel zu wandern!
Einsam ist jeder Busch und Stein,
Kein Baum sieht den andern,
Jeder ist allein.

Voll von Freunden war mir die Welt,
Als noch mein Leben licht war;
Nun, da der Nebel fällt,
Ist keiner mehr sichtbar.

Wahrlich, keiner ist weise,
Der nicht das Dunkel kennt,
Das unentrinnbar und leise
Von allem ihn trennt.

Seltsam, im Nebel zu wandern!
Leben ist Einsamsein.
Kein Mensch kennt den andern,
Jeder ist allein.
_______________________________

Ködben

Ködben nyomasztó járni!
Minden bokor, kő társtalan,
Fától fáig se látni,
Mind maga van.

Nyüzsgött köröttem száz barát,
Míg éltem ragyogott;
Most, hogy a köd leszállt,
Egyet sem láthatok.

Ha nem ismersz sötétet,
Nem vagy te bölcs legény,
Az végleg megfoszt téged
Mindentől könnyedén.

Ködben nyomasztó járni!
Az élet társtalan.
Lehet a másik bárki,
Mind maga van…

* * * * *