Hermsdorfer Kreuz 1975

1.

Elhoztak a megfagyott fenyők közé,
Ibolyaszín hóba takart fák közé,
Meredek a hegyoldal, és mélyen van a völgy.
Forlorn! Forlorn!

Szálegyenes fenyőfák közt gyalogút,
Keskeny ösvény, mely magamtól messze visz.
A fák között át nem látni, tisztás nincs sehol.
Forlorn! Forlorn!

Véget érni az Autobahn nem akar,
Száguld a sok kabrió és limuzin,
Zsinórban a kamionok, néhol egy Trabant.
Bámész német pofák, német halszemek,
Hideg van, és nem bírják a tengelyek,
Ráz a Barkas, zötyköl és zúg, reccsen és inog.
Senki nem szól, mit is szóljon, befagyott.
Idegenség kerülget, de megvagyok.
Ablakokra jégvirágot rajzolgat a csend.
Forlorn! Forlorn!

Fázik a luc, vagy csak gyenge rétvirág?
Szenvednek-e addig is a régi fák,
Mg a fűrész kettévágja széles törzsüket?
Forlorn! Forlorn!

Padot hasít pihenésre,
Kerek asztalt terítésre,
Ágyakat orálra,
Koporsót halálra.
Forlorn! Forlorn!

2.

Szeret engem a szép magány, játszik is velem.
Havas hegyet, fenyvest kínál, bár nem engedem.
Eljátssza, hogy halálra fagyaszt.
Who cares! Who cares!

Játszom én is, még időm van, én vagyok soron,
Dacos szívem, meleg vérem föl-le futtatom,
Amíg a jég végleg elborít.
Who cares! Who cares!

Bámulnak a jégkristályos fák, és jól teszik,
Még egy ilyen szerencsétlen köztük nem lesz itt,
Nem csalódhat, mert nincs senkije.
Who cares! Who cares!

Nem fogtok ti darabokra összetörni, én
Elég sokszor kettéváltam, most megyek elém.
Mi vagy nekem, te vénecske fagy?
Who cares! Who cares!

3.

Múlj, idő, és hozd közelebb Berlint,
A Hársfasor palotáit, rettegett kaput,
Igyekezz, ha jót akarsz te, mert mint
A Pergamont, bezárom a házad.
So late! So late!

A négy kerék alól fogyjon el a pálya,
Végtelenbe minek vezet kígyós szalagod?
Berlint hozd, és önmagadba zárva
Akár örök körforgalmat játszhatsz.
So late! So late!

Hosszú utak, egyiknek sincs vége,
Ráérősen, csigamódra kúszó kamion,
Útjavítók útjavító gépe,
Bádogdoboz, serénynek se látszó.
So late! So late!

Jelzőtábla, kilométer, lámpa,
Buckák, kövek, és kanyarból van vagy százezer.
Ne állítson le egy újabb rámpa,
Mellékútra ne hagyjon terelni!
So late! So late!

Alig tudom kivárni a végét:
Rázd meg végre bájos szőkeségét!
Szólaljon meg, ne oldalról lessen,
Üsd pofán, hogy a foga kiessen!
Bagollyal és undok denevérrel,
Lucifer az egész seregével
Fényt derítsen agyának szűk folyosóira,
Hátha maradt a luvnyának egy kis gógyija –
So late! So late!

Berlinben már éjszaka van, édes,
Már akinek, addig én csak várok odakint.
Kívül is jó lesz, és menedékes,
Ameddig nem hívogatnak vissza.
So late! So late!

4.

Agaraknál megfuttattak jobban,
Szemem fénye egy utolsót lobban.
Irate! Irate!

Menjetek, míg engedik a hangok,
Menjetek, míg zúgnak a harangok.
Irate! Irate!

Elfogytak a gyémántjava kincsek,
Menjetek, az elbocsátás nincs meg.
Irate! Irate!

A bocsánat nem egy olyan pálma,
Menjetek, és ne nézzetek hátra.
Irate! Irate!

Elóhim, a másik neve Sabaoth,
Számon kéri ezt a napot rajtatok,
Ezt a napot, biztosan még többet is.
Irate! Irate!

5.

Ha hitted, hogy jó kezekbe adtál,
Sose kell több búcsúszavaidnál.
Hálás vagyok, megköszönök mindent.
Make a list!

Köszönöm, hogy hajnalórán kiűztél a hóba,
Zsilettpengét rejtettél a nyakamba valóba,
Mellém adtál két bolondot, csörgősapka nélkül,
Akartak vagy fél órára hites feleségül.
Lefogtál egy egész napot, ezt már nem is bánom,
Csakhogy végre visszakaptam régi jó világom,
Kitettél a hosszúkezű ördög haragjának,
Egy rossz hétig befoghattam előtte a számat.
Megröptettél fagyszelekkel, fenn a magas égben,
Mutattál sok terülj-asztalt, a nagy messzeségben,
Szőnyeget is, varázslatost, csakhogy rá ne lépjek,
Porcsinrózsát, hogy akár egy szálat le ne tépjek.
Sötét utat, hogy ne lássak véletlen se semmit,
És Hamlettal ragozzam a lennit vagy nem lennit.
Helyet, mely Az, de mégsem Az, helyet a seholban,
Kondér alatt gyújtott tüzet, az örök Seolban.
Imádkoztam szédülésért, extázist akartam –
Ezt az ezer kilométert mégis lezavartam.
Make a list!

Én felírtam, én felírtam, mindent összeadtam,
Elég jó a könyvelésem, semmit ki nem hagytam,
Ennyi volt az elszámolás, minek már a szó?
Csak az éjjel, a nagy éjjel, puham ringató.
List’s ready.