szombat délután
egy kávéház teraszán
iszom egy kávét
***
bámulva nézem
a lombos fák hűséből
mindenki rohan
***
cseppnyi kisleány
megáll egy pillanatra
bogarat látott
***
anyja felsikít
a csöpp tenyerén kis bogár
vigyázz, csípni fog
***
nem anyu, nem bánt
nézd milyen édes pettyes
hopp, már elrepült
***
szentem, gyere már
nézd megy a villamos
most sietnünk kell
***
síró kislányát
anyja húzza magával
én is elmegyek
Hét Haiku, de egy vers is…27
By Tóni
12 hozzászólás
Nagyobb fába vágtad fejszédet, kedves Tóni, de nem csorbult ki. Ügyesen bánsz a haiku-műfajjal, sőt sorba szedve hangulatos életkép e versed. Szinte láttam, mint egy színes filmet. Tetszett! 🙂
Gratulálok: Alberth
Kedves Albert!
Írtam valamikor, hogy megszerettem a Haikut. De egy Haiku, nem egy töltött paprika, Azt is nagyon szeretem, de nem tudom elkésziteni, főzni pedig azt hiszem sohasem tudok megtanulni. Ezért nem is próbálok töltöttpaprikát főzni, Haikut is szeretem, de nem csak olvasni, hanem ujjakat írni is. És akkor nincs már, mint megtanulni, hogy kell egy jó Haikut írni. Számomra ugyanis, 17 szótag, háromsorban leírva, még nam automatikussan egy Haiku, de lehet az egy gyönyörű gondolat, még akkor is ha szótagok stimmelnek. Én sem merem állitani, hogy mindeggyik Haikum, egyezik a japán szabályokkal, én is néha belekevertem, egy kis nyugati árnyalatot, de mennél tovább, annál jobban vigyázok, hogy ne történjen meg.
Örülök jelentkezésednek, hogy olvastál és a véleményednek is,
üdv Tóni
Gyönyörű!!!!!!
Ezért szeretem a németeket! Kiülnek, kávézgatnak, amit én is roppantul kedvelek.
Ugyanezt át tudom érezni, én is sokszor így körbenézek, és figyelek, csak úgy a körülöttem nyüzsgő emberi létet vagy természetet.
Szép az írásod!
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Annyi mindent lát az ember, de azt akarni kell. Amikor az ember olyan semmi kedvvel, mondjuk meg őszintén, olyan pofával megy az utcára, amelyiken az ember azzonnal meglátja:
Hű, ez az ember délelőtt utálja saját magát, délután pedig az egész világot…
Ez az ember , persze hogy nem lát meg semmit. De ha leülsz, elfelejtesz egy pillanatra mindent, és cak annak a pillanatnak ész amelyikben vagy, akkor saját magad is csodálkozol, mennyi minden van körülötted, ait eddig észre sem vettél. Élj ma, a mának.
Köszönöm, hogy ismét itt voltál, és
üdv Tóni
PS: tetszik a képed…
Nyaralást idéztél fel bennem illetve annak pillanatképét!
Örömmel olvastam!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X!
Az ember mindenhol tlaálhat, ehy pár pillanat "nyaralást" és ami az időt illeti, otthon még jobban mint itt. Én mindig azt mondom, itt az ember úgy érzi magát mint a holdon: Az egyik felét felégeti a nap. a másik fele pedig megfagy. Soka is már megkérdezték tőlem: Talán nállatok melegebben sűt a nap? Nem, – válaszoltam, csak nállunk kellemesseb a hűvösben lenni, mint itt.
Köszönöm, hogy olvastál. és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Szép pillanatkép.Örülök, hogy olvashattam.
Üdv: Mária
Kedves Mária!
Mig a feleségem au üzletben "ruházott"addig én egy utcai kávé tersszára kiültem, és amit ott láttam azt leírtam. Én mindig azt mondom, az élet adja a legszebb történeteket, csak az embernek nyitott szemmel, és egy befogadásra képesz szivvel kell szétnéznie. Ammi minden csodálatos dolog van körülöttünk, csak sokan úgy vannak mint, amikor a csoda maga is a tükör elé állt és megkérdezte:
Tükröm, tükröm mond meg bátran , mi a legnagyobb csoda e világban. És a tükör a mai emberhez méltóan, csak annyit mondott, Állj végre már félre, mert nem látok tőled semmit.
…ma is még sokan élnek igy…
köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedes Tóni!
Imét nagyon jók a hikuid. Lassan Te leszel a haiku-király! Azonban kettőben sántítanak a szótagok:
anyja felsikít
a csöpp tenyerén kis bogár (Itt kiüthenéd az "a" betűt!)
vigyázz, csípni fog
szentem, gyere már
nézd megy a villamos (Itt pedig így alakítanám: nézd hogy megy a villamos!!
most sietnünk kell
S akkor már ez is ötcsillagos lesz, én előlegezem Neked!
Szeretettel: Kata!
Kedves Kata!
Nagyon szépen köszönöm a dicséretet isés a figyelmességedet is. A vicc azonban az, hogy anem kijavitott originált sikerült feltennem, és ezt csak akkor vettem észre amikor már a Haikú, itt látszott az oldalon. Akkor pedig már nem akartam levenni, mert egy nappal előbb az Egy búzaszem cimű versemnél egy szavat falsul írtam, rögtön levettem moderálni, és amikor ismét felkerült az utolsó előtti lett, és félóra mulva le is tünt az oldalrol. A vers feltevés egy olyan szencsejáték. Van amikor eltalálod, és mindjárt felkerül, van amikor csak késő este. Ezután fenhagyom, ha hibás is, és csak akkor moderálom, ha már nincs az oldalon.
Az originál ez volna:
anyja felsikít
a csöpp kezén kis bogár
vigyázz, csípni fog
***
szentem, gyere már
nézd elmegy a villamos
most sietnünk kell
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Szép a haikud.Amikor elolvastam az jutott eszembe egy kisgyerek mennyi apróságnak,
tud örülni, aminek a rohanó világban a felnőttek többsége már nem.
Egy kis pillanatkép jutott eszembe. Édesanyámmal sétáltam amikor észrevettem egy tarka lepkét. Város közepén megálltunk csak néztük.Gyerekkorom óta nem láttam ilyen szépet.
Egy nő megállt, hátranézet. Gondolom nem értette minek örülnek ezek.Kis öröm is öröm.
Megérte elolvasni.
Üdv:Ági
Kedves Ági!
Ezek azok a pillanatok, amelyeket sokan észre sem vesznek, és ezért meg sem tudják érteni, mit néz az a másik. A mi életünkben a kis dolgok a fontossak, azoknak kell stimmelniük, sokszor stimmelnek is, csak mi becsukott szemmel tovább megyünk. Mi az ami a mi életünkben valami "nagy dolog". Amikor születik valki a családbanm amikor elsőáldozó, amikor valamilyen vizsgát sikeressen letett, amikor megházasodik, és végül amikor meghal valaki. A mai világban már az ember a halálesetet is szerencsének veszi, mert soknák az az egyedüli alkalom ahol a gyerekek megismerik a rokonságot. A többi az mind kis valami, és ha mi azt nézzük, hogy azok stimmeljenek, akkor kapunk csak az élettöl valamit.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni