szöggel vert sikoly, dőlt betűk közé szorulva vergőd’
így néma marad a száj, csak csendben tátog
nem kell, hogy más is hallja belső-termei
hogyan konganak az ürességtől hétfő reggelre,
amikor a Nap rohadtul besüt az ablakon
és rá vigyorogja hazugságait… mint egy zsák
bűzlő hal, s vitustánc a valóság oszló teteme felett…[IG_KITOLT]
4 hozzászólás
Mi az a vitustánc? (rítustánc?)
és még valami a címe nem tetszik, Ám a vers….
amúgy a szavak és a képek amikkel dolgozol nagyon kifejezőek.
Csodálatos.
Köszönöm Titusz, hogy olvastál, és véleményedet is.
A vitusdtánc az, amikor valaki nem éppen jókedvéből ugrál, teszem azt akkor ha vipera mar meg, akkor talán, addig míg bele nem hal az illető… meg ilyenek.
A cím hozzá tartozik a vershez, nálam legalábbis, sokszor…
Kemény… de “rohadtul” tetszik…:)
Köszönöm :))) Örülök, hogy tetszik 🙂