Fázós csempék alatt magány csörömpöl. Tányérjaikra a múlt dermedt oda. Forró vizet zubogtat most a vágyunk. Ránk dől az ablak. Nincs több csoda.
Ormi on 2006.11.11. 17:38 köszönöm, kedves effo, igen, valóban “olyan mosogatós” (hogy egy nőt mi meg nem ihlet!), de persze ez csak a látszat. Örülök, hogy neked is többet mond holmi házimunkánál… Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
sleepwell on 2007.10.07. 23:45 érdekes vers, hiába?…szóval nincs több csoda?: Gratulálok elgondolkodtatott:) Be kell jelentkezni a válaszadáshoz
2 hozzászólás
köszönöm, kedves effo, igen, valóban “olyan mosogatós” (hogy egy nőt mi meg nem ihlet!), de persze ez csak a látszat. Örülök, hogy neked is többet mond holmi házimunkánál…
érdekes vers, hiába?…szóval nincs több csoda?:
Gratulálok elgondolkodtatott:)