1.
Besárgult vizet iszol,
zöld követ szül a salak.
Színtelen lesz az ikon:
elpárolog az arany.
2.
Küklopsz homlokán a hold,
vakítják krátersebek;
pulzálnak a csillagok:
villogó ezüstszegek.
3.
Benned Fekete Lyuk van,
idődet rabul ejti;
múltad kozmikus kútban
örökre elfelejtik.
4.
Szíved issza a véred;
nő hiánya összezúz.
Fájna ha visszatérne;
arcul köpne Belzebub.
5.
Tetőponton a nadír,
talpponton áll a zenit.
Felfelé folyik a víz.
Poklot jár az Isten is.
6.
Babilonnak tornya áll,
elképesztő zűrzavar.
Elválaszt fal, hét határ.
Végül csak a por marad.
7.
Hol van a tavalyi hó?
Kötél leng, vár Villonra.
Bújik a törvénytipró,
lombot vet a bitófa.
8.
Marad benned a hiány,
ha hasítod, ha téped.
Kerül az Úr, ha itt jár,
messze tőled az Éden.
4 hozzászólás
Kedves János!
Már a vers címe is érdekes, hiszen általában nem a hiánynak van árnyéka, hanem a valaminek… Többször elolvastam, és bár nem biztos, hogy mindent értek belőle, de számomra az utolsó vsz. adja meg a megoldást. Gondolatébresztő versedhez gratulálok!
Üdv: Klári
Kedves Klára!
Igazán csak a hiánynak van árnyéka, persze lelki árnyéka.
Köszönöm, hogy olvastál.
SzJ
Kedves János!
Remek összeállítás, nekem nagyon tetszik.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy tetszik a vers.
SzJ