Most még fáj, hogy elmentél
Kereslek, bár itt lennél
Könnyeimmel mit sem értem
Fájdalmam meg nem értetted.
Most még fáj, hiányzol nagyon
De hiányod lassan megszokom.
Nem haragszom, csak könnyezem
Ennyit számított a család neked.
Felidézem a régi emlékképeket
Nevető arcod, kedves lényedet.
Mindez a letűnt, idő távlatából dereng
Már nem sírok, és te sem hiányzol nekem.
7 hozzászólás
Kedves Anikó!
Fájnak az emlékek!
…egy idö után látjuk kinek adtuk
érzéseinket!
Szeretettel:sailor
kedves sailor:!
Igen fájnak de ezek már nem fakasztanak sírva ha beszélek róla… egyszerűen, tudomásul vettem hogy nem olyan a kapcsolatunk, mint volt…. szeretettel Anikó
Kedves Anikó!
Valahol azért hiányozhat, hisz írtál egy szép verset, és emlékezni is akkor szoktunk ha valami elmúlt, és az hiányzik.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Kedves Icu!
Akkor pontosítok 🙂 Hiányod már nem fáj annyira… megszoktam a hiányt…
szeretettel Anikó
Nyomasztó érzés bárminek, vagy bárkinek a hiánya kedves Anikó !
Fájdalmasan szép a versed !
szeretettel ölellek: Zsu
Nyomasztó érzés bárminek, vagy bárkinek a hiánya kedves Anikó !
Fájdalmasan szép a versed !
szeretettel ölellek: Zsu
kedves susanneI
Igen! Főleg amikor értelmetlen, és csak a butaságunk miatt történik meg.
Szeretettel ölellek
Anikó