Hideg napok törtek reánk,
búvóhelyünk lett a szobánk.
Kinn fúj a szél, eső esik,
bent maradnak kik tehetik.
Tévé előtt merengünk el,
milyen a napfényes reggel.
Egzotikus film melenget,
melankóliánk felenged.
Trópusokat nézünk benne,
utazván dél-tengerekre.
A moszkitó, s pók veszélyes,
mérges kígyó mar meg, s véged.
Skorpió fullánkja riaszt,
hogyha elér…, szevasz-tavasz!
Falu mellett tigris-veszély,
zsákmánya az élő személy.
Langyos tengert cápa lakja,
rémítő a fogazatja.
A dzsungelben sok a majom,
bús goriila üthet agyon!
Maradok hát itthon inkább,
megfejteni az ősz titkát.
Szép szürke táj, semmi kétség,
csöndes eső.., mennyi szépség…
Öltözzünk fel, jó melegen,
és a kedvünk vidám legyen.
A szabadban, friss levegőn,
csatangoljunk erdőn-mezőn!
4 hozzászólás
Megszívlelendő tanácsok, de azért, bánja a fene a nyári veszélyeket, most múlt el, én pedig várom!:-) Tetszett a versed!
Marietta
Kedves Marietta!
Én is várom a nyarat, de hát a trópusokra utazni nincs pénzem. Így vigasztalom magam az ottani veszélyek felsorolásával. No meg az olvasókat is. Mert át "savanyú a szőlő" mondta a róka. Örülök, hogy tetszett! 🙂
Egyetértek, jobb itthon… szép, szép a trópus, de hogy minden este át kelljen nézni az ágyat… brrrrrr!
Kedves Irén!
Sajnos valóban veszélyes kimozdulni. Az egyiptomi súlyos baleset is ezt igazolja. Bizony, szinte ráéreztem, hogy épp ezt a verset hoztam be. Mindenütt jó, de legjobb itthon! Habár itthon is érheti az embert baj, de az még mindig olcsóbb.