[IG_KITOLT]
Bomlanak a falak,
lebomlik a város.
Idő kerekei
sem járnak most.
Ablakok nyitogatnak rést
A szíven.
Szívből suhan ki az ének
oly hirtelen.
Romdarabok lebegnek a térben.
Az élet szilánkjai úsznak
köztük oly szépen.
Széttört zenét játszik a föld.
Széttört minden ami szent
s magától épült.
Hirtelen látkép
By fabal
6 hozzászólás
nem bomlik, omlik
tovább nem olvastam
nem bomlik, omlik
tovább nem olvastam
szerintem itt az omlik bomlikból azért jobb, vagy ugyanolyan jó a bomlik, mivel nem a konrkét omlást akarja(szerintem) leírni, hanem csak egy elmúlást, “rothadást”.
gondolom én .)
ja, valszeg gyümölcsből vannak
na mivan, más nem írhat képiesen a verseiben? vagy essetleg más nem is írhat verset?
ezen az oldalon nem kell mindenkit leendő konkurenciaként felfogni, ez egy amatőr író klub.
Ha úgy érzed hogy nem csak élsz ott ahol. Ha nem látsz is szét a világba. Látod hogy mi folyik és hol. Akkor élőbbnek találod a világot. Élőbbnek mint a kopár pusztaságot. Ha annyira reális akarsz lenni a falak omlanak de bontják őket. Akár hogy is nézed. Bontja az idő kegyetlen humora, bontják az emberek olajozott géphada. A szerves dolgok bomlanak ez igaz és rothadnak mint a világ. Az őrült előtt is fel bomlik az akadály amivel a normálisak közé sorolták. De ki a normális? Akik többen vannak? Őrült az ki hordozza világ szomorúságát vagy báját és boldogságát. De ha egyedül cipeli dolgoknak zászlaját akkor őrültnek számít? A dolgot én így látom. Acélszív köszönöm hogy segítettél. Mostanság nem sokat tévedek erre sok dolog bezavar mostanság. köszönöm mégegyszer