bíborrá varázsolva az eget
öntelten gyönyörködnek színükben
lenn a tó tükrében a fellegek
majd lebukik a nap a horizonton
sötét homály borul a tájra
eltűnt a pompázatos szín, a tó
tükre is bezárult előttük mára
a hiú felhők dörgő haragra gerjedtek
s villámokat szórtak a világra.
26 hozzászólás
Szép, tetszett. Jó volt olvasni.
Zsu
Köszönöm szépen, kedves Zsu.
Ida
A természet gyönyörű csodája:) (imádtam egy időben fotózni az ilyen jelenségeket).
Szép képet festettél róla Ida!
Szeretettel: Évi
Köszönöm, kedves Évi, örülök, hogy tetszett.
Szeretettel
Ida
Érdekes módon nyúltál ehhez a témához.Lehet mondani,hogy egyedien? Lehet. Gratulálok!!!!
Örülök a véleményednek, kedves Szusi. Azt mondod egyedien? Formailag is egyedi – lenne – de nem tudtam úgy feltölteni, azt nagyon sajnálom.
Megkérhetlek, hogy segíts, vagy esetleg mások is akik olvassák!
Ugyanis a két utolsó sort átváltottam múlt időre, akkor úgy éreztem jónak… Most úgy látom, hogy talán mégis jelen időben kellett volna hagynom. Szerinted? Szerintetek?
Megköszönöm a tanácsokat.
Ida
Bevallom "nőiesen", hogy én nem vagyok híve a középre rendezésnek, sem egyéb formai trükköknek, és nem mellesleg a központozás sem árthat meg egy írásműnek, de ez legyen az én problémám…
Ha az segít, hogy Nekem a belbecs,így tetszik,ahogy van,akkor jelzem.
Köszönöm szépen, a gyors választ, kedves Szusi.
Ida
Én mindig úgy értekelek, hogy megérintett, vagy sem. Ez a vers vitte a lelkemet. 🙂 Nagyon szerettem látni a képet, amit csodálatosan festettél meg, drága Ida. Még a dörgő harag sem riasztott el, és nem halványította bennem a fényeket, és színeket.
Szusihoz kell csatlakoznom, a központozást illetően. Elhagyni rettentően kényelmes, hiszen akkor nem lehet tévedni, hová tegyek vesszőt… stb. Nagyon nagy divat mostanság, mégis én úgy szeretem, ahogy valamikor tanultuk. Mondat kezdet nagybetű, vesszők, gondolatjelek… és mondatvégi írásjelek. Ráadásul még furcsább, hogy ötvözted a kettőt. Hiszen nagybetűvel kezdtél, és ponttal fejezted be. Tehát, központozz csak nyugodtan, és ne engedd, hogy elragadjon a mai divat. 🙂
Öröm volt olvasni versedet.
pipacs
Nagyon örülök, kedves Pipacs, hogy megérintett a versem. Azt írod "vitte a lelkemet", mi tagadás, nagyon jól esett.
Egyetértek Veled, és Szusival is, hogy kell a központozás, most nekem is nagyon hiányoznak az írásjelek… de ez nem divat-mánia akart lenni, de hosszú története van, és nem is olyan érdekes, megígérem nem lesz több ilyen.
Mindenesetre köszönöm, és nagyra becsülöm a véleményedet.
Ida
Kedves Ida!
Gyönyörű tíz sor. Olyan mintha az egész világ benne lenne, vagy legalábbis az a világ amit lefestettél.
Én sem tudtam érzelemmentesen olvasni.
A központozásban szusi és pipacs oldalán állok, de ez csak magánvélemény, és tudom rólad, hogy Te is így írod a verseid többségét. Nem csak az utolsó két sort írtad múltidőben, hanem az előtte lévő kettőt is, de véleményem szerint ez pont így jó, ne változtass rajta.
Szeretettel:
Millali
Kedves Millali!
Köszönöm a kedves szavakat, örülök, hogy tetszett.
A központozásban én magam is Veletek értek egyet, hm, talán egy másik énem írta ezt a verset.:) Hiszen még azt sem vettem észre, hogy négy sor van múlt időben. Jó, hogy szóltál, így már magam is úgy érzem, hogy rendben van. Annak a kívánságodnak könnyen eleget teszek, hogy nem változtatok rajta… a másik énemmel meg nem íratok több verset :), túl hosszú lenne skizofréniám történetét elmesélni. 🙂 Inkább, felejtsük el.:)
Szeretettel
Ida
Lefesteni is lehetne ilyen szépen, / szinte festői képek / mint ahogy megírtad ezt a verset.
Örülök, hogy olvastam.
Üdvözöllek szeretettel: oroszlán
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszik, kedves oroszlán.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
"varázsoltál" a szavakkal, szép vers született.
Szeretettel
Emese
Köszönöm szépen, kedves Emese.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Központozás ide, központozás oda, gyönyörű ez a vers 🙂
Szeretettel: Angie
Köszönöm szépen, Angie, ezt az rövid de velős hozzászólást.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Különleges majdnem festői képeket jelenítettél meg. Tetszett.
Szeretettel: Ági
Köszönöm, kedves Ági. Örülök, hogy Neked is tetszett.
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Gyönyörűen fejezted ki gondolataidat természeti képekkel, szinte látható ahogy változik a táj. Gratulálok! Üdvözlettel: Szilvi
Köszönöm szépen a véleményedet, kedves Szilvi.
Szeretettel
Ida
Hát ez tök jó lett! Láttam a szemem előtt azokat a hisztis felhőket. Hugi is valami hasonló kis dühös felhővé vált, mikor este anyu ruháit próbálgatta, és meg lekapcsoltam a villanyt. 🙂
Ami a központozást illeti, szerintem jól néz ki így, ahogy van (bár én közel nem vagyok olyan tájékozott vers-ügyileg, mint az előttem szólók, csak a laikus csacsog belőlem).
A vers olvasása közben az az érzésem volt, hogy ez olyan, mint egy meghízott haiku. Lágy, könnyed érzést gerjeszt bennem első ránézésre, sőt, még a hangulata is kissé játékos, de amint mögé nézek, látom szegény felhők lelki torzultságát, fájdalmát és az ember metaforáját, közben az egész mégis megmarad egy kedves versike a természetről.
Nagyon jó lett!
Köszönettel: Levi
Jót mosolyogtam a hasonlatodon, elképzeltem a hugidat, amint hisztis felhővé változik ruhapróba közben. Talán ő is hiányolta a tó tükrét, hogy gyönyörködhessen magában.:)
Köszönöm a részletes elemzést, és nagyon örülök, hogy tetszett a vers.
Üdvözlettel
Ida
Kedves Ida!
Ezzel a verssel is taroltál (jó értelemben), tartalma, külalakja, válogatott költői kifejezésekkel. Szépen gördülnek benne a gondolataid, s tetszenek a rímjeid is. A versek mondatokba formálásával pedig maximálisan egyetértek, hiába divat az írásjelek elhagyása, mégsem helyes (sokszor kényelemből alkalmazzák, hogy ne kelljen gondolkozni rajta, mit, hová tegyünk), hanem, nagyon fontos, már a versek előadása szempontjából is…
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy rábukkantál erre a kis versemre, s annak még inkább, hogy tetszik, mert valahogy ritka kivételnek számít nálam, azon kevesek közé tartozik, mellyel elégedett vagyok magam is. A központozás – persze hiába magyarázkodom – de valójában valami véletlen folytán maradt el, nem divatőrületből, de természetesen nekem is hiányzik az a néhány vessző, ami odakívánkozik.
Köszönöm, hogy olvastad, és nagyon örülök, hogy Neked is tetszik.
Szeretettel
Ida