A szemem sem rebbent,
pedig rebbennie kellett volna,
csupán megszokás dolga
a pillanatnyi fegyelem.
Múzeumok szobrai,
gondosan megformált férfialakok,
rájuk gondoltam
amikor megláttam az arcod.
Kettétört mozdulatok
csak sejtetik a tettet,
a halvány színek
melyeken az árnyak
makacsul megmerevedtek…
Mondd csak!
Honnan kerültél ide,
homlokod ráncaival,
hangoddal,
melyből csak válaszra telik?
Hogy soká beszélj hozzám
kérdeznék valamit:
miért olyan szabályosak
a csíkok az ingeden?
16 hozzászólás
Rabruha. 😀 Tetszik a versed, a stílusa… Bejövős. 🙂
Köszönöm Csaba. Biztos voltál már te is úgy, hogy nagyon "beszéltettél" volna valakit, de hirtelen, egy normális kérdés sem jutott az eszedbe.
Ajjaj, de még mennyire! 😀 Minden egyes randi alkalmával. 🙂
Csaba, Csaba…..egy randira tessék felkészülni ezer keresztkérdéssel!!!!!!
Épp elég kukának lenni a váratlan szituációkban.
Sokszor a tekintet beszédesebb mindennél. De valóban, ilyenkor kell a szó, a kérdés, a válasz és az érintés!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolti
A tekintet tényleg fontos Zsolt, de mááááá csak nem bámulhatok szó nélkül valakit…..
Köszönm, hogy elolvastad.
Olvastam volna tovább…Tetszett!:)
Üdv:Pityu
A bizarr választ Csaba odalent már megadta. A társalgást csak én forszíroztam volna…..Úgy meg, elég nehéz….
Ó Szusi! 🙂
Amikor kérdez az ember buta dolgokat, és beszél csak azért, hogy a másik is megtegye… hiszen mindenkiről sokat árul el az, hogyan társalog. No ebbe azért néha kettétörnek a mozdulatok is, éppúgy ahogyan írtad. :)))
Nagyon jóóóó!
Szeretettel: pipacs 🙂
Lehet mondani pipacs, hogy a szituáció rendkívül kínos……
Szórakoztató vers."Jók" a kérdezz-felelek randik.Főleg ha közös téma sincs.
Nem kell ehhez randi Ágnes. Olykor "véletlenül" találkozunk valakivel, akivel szeretnénk közelebbi kapcsolatba kerülni és ott kezdődik a kín…..
Nagyon nyílt versnek érzem, benne azt a szabadságot hallom, amivel valóban fogni akarsz, kíváncsian, de már több érzéssel. A záró kérdés is ezt mondja… Nagyon tetszett a versed, pont a tiszta kifejezésmód és a természetesség miatt.
aLéb
Köszönöm szépen, hogy elolvastad aLéb. Örülök a véleményednek.
Kedves Szusi!
Amíg a versedet végig olvastam, már vártam, hogy kiderüljön, hogy egy férfit akarsz szóra bírni! 🙂 A férfibeszéd csak akkor indul meg, ha "fontos" dolgokról van szó: a világ folyásáról, teóriákról, valaminek a működéséről. Ha saját magukról, vagy az érzelmeikről kellene beszélniük a legtöbb férfi megkukul, mert az evolúció során a női agy az empátiára, és a verbalitásra specializálódott, /gyerek nevelés, más nőkkel való bonyolult együttműködés/ még a férfi agy az ok okozati viszonyokra, a társas- és hatalmi viszonyokra specializálódott /szerszám készítés, vadászat, háború/. Amióta a férfiak a kaszárnyákból a nappalikba kényszerültek, és elvárják tőlük a nők, hogy empatikusak legyenek, bizony nehéz őket szóra bírni! Jót kuncogtam a "témán", az ing csíkjainak szabályosságán! Remek versed egy hosszú pszichológiai könyvvel felér! Judit
Judit, nagyon nehéz beszélgetést generálni olyan személlyel,aki minden kérdésre igennel vagy nemmel válaszol,ezért idióta, nem eldöntendő kérdésekkel kell bombázni, mint én is tettem,anno.