Hol vagy apa?
Kereslek égen, s földön.
De nem találtalak.
Látlak igaz, hangod is hallom,
de mégsem tudom,hogy merre vagy.
Eléd állva hozzád szólok,
bár te mégsem hallod,
nem hallhatod meg a hangom.
Elvesztettelek a rohanó évek,
és a sok gyűlölködés közepette.
Te engemet büntetsz, saját bűneidért.
Elmulasztott 18 évedért.
Miért teszed ezt velem?
Miért dobod el gyereki szeretetem?
Miért nem kellek már neked?
Mit tettem, hogy ezt kaptam?
14 évig a gyereked voltam.
14 évig én is elég voltam.
14 év akkor hiába,14 évnyi apaságod a kukában.
4 éve, hogy elmentél.
4 éve várom, hogy visszatérj.
4 éve a hiányod öli szívemet.
4 éve megölted gyermeki életem.
3 hozzászólás
Kedves Istvn!
Versedben nagy fájdalmad kiáltod a világnak, apai szeretetet fájlalod. Szomorú, hogy egy apa ilyenről megfeledkezzék, mert a szeretet mindennél fontosabb, s annál jobb nincs is ezen a világon. De sajnos, nem egyedüli eset.
Kívánom, hogy egyszer még megtaláljátok az egymáshoz vezető utat.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Köszönöm a jó kívánságaid! S örülök,hogy olvastál!
Szia!
Hát ez tényleg szomorú…az én apám sem törődött(vagy írhatnám jelen időben is) velem,főleg érzelmileg.Úgyhogy tudom milyen érzés..
Szeretettel:Amaryllis