Utazzunk a Holdra, Blöki?
Menjünk máris, uccu neki!
Kellene egy jó űrhajó,
Holdra utazni csuda jó!
Udvarunkon rozsdás kályha
másszunk bele hamarjába'!
Visszaszámolunk s felszállunk
egy esernyő is van nálunk.
Az lesz a leszálló egység
űrkabinunk le ne essék!
De hisz Hold sincs fenn az égen,
hová mennénk a sötétben?
Blöki kutyám, másszunk ki hát,
nem tűrök el semmi vitát!
Talán a Hold elmenekült,
úgy fél tőlünk, messze repült?
Majd ha ott fent újra látom,
akkor induljunk, barátom!
Addig is menj az óladba,
s ugass ha jön a holdlabda!
Én keresek egy távcsövet
és egy iránytű is jöhet…
Mégis minek Holdra menni?
nem vár kávéval ott senki!
Inkább maradjunk mi közel,
a kapuig menjünk csak el.
Nem utazunk, semmi kétség,
reggelinket még lekésnénk!
4 hozzászólás
🙂 a Tőled megszokott kedves humorral is fűszerezett vers!
tetszett!
szeretettel-panka
Te csak írjál Alberth, én olvasom, és a sokoldalúság, amelyet produkálsz, mindig ámulatba ejt!:-)
Szeretettel:Marietta
Nagyon hangulatos a korabeli gyerekversed. Én is szeretem ezt a nyolcszóagos versformát.
Prsze, nem olyan sikerrel alkalmazom, ahogyan Neked sikerül.
Jó volt olvasni.
Üdvözlettel: Kata
Kedves gyerekvers!