Holdsarló – jeges rés az égen,
fényében félénkek a rózsák.
Szirmaik között jelek égve,
erecskéikben ezüst fonál.
Csendesedés – kéklőn lebegő
hallgatásba gördül az éjjel.
Terítve csillagos lepedőt,
lassan a végtelenbe térve.
Álom – könnyű lazúr képzelgés
gyöngyözve játszik. Hozzá érek,
de belém hasít az ébrenlét…
csak még egyetlen percet kérek,
– hogy holdfény ölelje a rózsát,
érezve hűvös tiszta csókját.
9 hozzászólás
“Csendesedés ? kéklőn lebegő
hallgatásba gördül az éjjel.”
Csodaszép hasonlataid, gyöngyöző szép szavaid nagy tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂
Nagyon szépen köszönöm, Rita. 🙂
Kedves Ginko!
Remek vers!
Ihletes,köktöi képek!
“? hogy holdfény ölelje a rózsát,
érezve hűvös tiszta csókját.”
Elismeréssel gratulálok:sailor
Szép napot!
Köszönöm szépen, sailor. Örülök, hogy elnyerte a tetszésed. 🙂
Nagyszerű vers! Szeretettel Edit
Nagyon köszönöm, Edit. 🙂
Kedves Ginko,
mindig szívesen olvasom a verseidet, csendesek, tiszta lélekből eredőek.
Most is jólesett megpihenni gondolataidnál. Szépek a képeid, nyugalmat árasztanak.
A központozás zavart picit. Az írásjelek (főleg a gondolatjelek) megtörik a hangulatot, a lágy hullámzást. A határozói igenevek is tompítják. Szerintem beférne a “Szirmaik között jelek égve” helyett a “jelek égnek”, de van máshol is ilyen érzésem.
Örömmel olvastalak most is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin,
Köszönöm szépen, hogy olvastad a versem. Így egy hét elteltével, hogy újraolvastam, már nekem is jobban feltűntek a hibák, mint amikor friss volt. Mindig eszembe jut, hogy hagyni kellene érni a verseket, de valahogy mindig elvisz a kezdeti lelelkesedés és azonnal publikálni akarok. Persze sose lesznek tökéletesek még akkor sem, ami szerintem nem is baj.
Mindig örülök, ha hozzászólsz az írásaimhoz, mert fontolóra szoktam venni az észrevételeidet és így válik tanulófelületté (is) számomra a Napvilág.
Köszönöm ismét. 🙂
Kedves Ginko,
nagyon örülök annak, amit írtál, hiszen épp az a Napvilág célja, hogy – a publikálás melett – segítsük egymást megjegyzésekkel (nem mindenki igényli).
Nekem már a kezdetektől sok versem ért be itt az építő vélemények által. Azóta is felhasználom azokat az észrevételeket, amelyeket folyamatosan kaptam.
Nem baj, ha nem tökéletes egy vers, amit felteszünk, van idő csiszolgatni.
Ha úgy gondolod, hogy javítani szeretnéd, tedd meg – akár százszor is, akár szavanként, írásjelenként is. Én is így szoktam. Ez hozzátartozik az érés folyamatához.
Nagy előny, ha “kívülről” nézik a műveinket, mert olyan dolgokat is észrevesznek, amelyek fölött elsiklunk.
Köszönöm szépen pozitív válaszodat! 🙂
Szeretettel: Kankalin