Böngészés: természet
Még látni, érezni, ahogyan a virágok megporzóikhoz bújnak, odaajándékozva a szélnek…
Sírgödröt ások a növénynek, és elvetem benne a magot. Múltad terméséből születik meg…
egyre záporoznak kis nyári záporok eső mint dinnyelé édesdeden csorog szomjasan szívja be…
Itt ülök a kőfalon, mint korábban is már annyiszor munka után, és csak nézem várost. Az ég…
Az éjszaka csendje békésen pihen, álom süvegében mezítláb sétál, sötét lepel látható a zeniten… s ébredő pirkadat eközben tréfál. Pihe-puha…
Holdsarló – jeges rés az égen, fényében félénkek a rózsák. Szirmaik között jelek égve, erecskéikben ezüst fonál. Csendesedés – kéklőn…
Tó vizében megmártózó alkonyati fények,cseppek tükrén narancsszínben gyöngéden szétterül,izzó mosolya szenvedélyes tünemény, léteátöleli a tájat…, kisugárzása hevül.Csend melódiája szelíden ringatja…
Hangom az égbe kiált, kidugta fejét sok hóvirág. Reppen a rigó mint parittya, napnak fénye tavaszt szítja. Drága tavaszom, rád…
törékeny kút emlékek laknak benne meg a Hold ha olykor belenéz belevész a rejtelembe karcos rejtjelekbe vájt szürke homályt lehelő…
Neked szól minden ének, kórusba kívánkozik az évszakok mesés madárhada. Néhol kicsit hamiskásba hajló, itt-ott disszonáns, bár lelki zenéje tökéletesen…