Szürkületbe fulladt álom
homályos út alig várom
alig várom vég kezdetét
újra élni vágyak neszét
rügy pattanás halk panaszát
árnyak közé bújó csodát
permetező ködben járva
megbicsakló lábak járta
sárcsapásban bandukolva
lelkem kicsit megfakulva
sűrű csendben révedezve,
elfáradt már megpihenne.
Homályos út
Szerző: Ötvös Németh Edit