Hova mehetnék?

Csak szálldosok jobbra-balra
szenvtelen.
Elintek hát jobbra-balra
ismerem.

Hova mehetnék e testben
egyedül?
Ledobva magam útszélre
velem ül.

Mindig itt van, megérint
a magány.
Egy madárka hull elém
csalogány.

Mesélj nekem kérlek
milyenott.
Kékség téged nekem
oda adott.

Repülnék most veled,
itthagyom.
Nehéz terhem, fájó szívem
bánatom.

Meghasadt már évek óta
világom.
Ha tehetném, mocskos indám
levágom.

De nem tehetem, nem ereszt
szorosan.
Ha megpróbálom, észreveszi,
elrohan.

Hova mehetnék e testben
egyedül?
Megérintve puha kezét,
elmenekül.

Egy korcs vagyok, betegség,
sajátom.
Virágaim elhervadtak,
fájlalom.

Merre vagyok, ha itt soha?
Félelem.
Dohány ízű nyelvem zsibbad,
kényelem.

Máskor kellett volna
az idő.
Megtréfáltam magam és
kérlel Ő.

Maradjak még, maradjak…
Legyek itt.
Nem fogom szép arcát,
kezeit.

Elpusztult a szellő tépte
kártyavár.
Szelíd csókom, véres csókom
várja már.

Hova mehetnék e testben
egyedül?
Boldog sorsom, kedves mosoly
elkerül.

Túl sokáig voltam csendben,
elhagyott.
Langyos szellő karol belém
felkapott.

Elvitt innen, messze, messze
ledobott.
Hasadt szívem utószóra
dobogott.