Ó, Te kedves hóvirág
kinyíltál már végre!
Égen fenn a Napsütés,
csalt téged a rétre.
Hófehér kis szirmoddal
a hóban kandikálsz.
Csalogasd ki a tavaszt,
várjuk, ugye nem tréfálsz?
Csilingel a kis csengőd,
szemünk terád réved!
Ott élsz csak a talajban:
vigyázz, le ne tépjen!