Egyszer volt egy csillag az égen;
eltűnt onnan réges régen…
Szikrákat szórt fenn a sötétben,
fürdött forró Nap fényében.
Elvágyódott messzire onnan,
hullócsillaggá vált nyomban.
Tündöklő volt; röpke kis útján
eltűnődött csillag-múltján…
Kéklő bolygó hűs vize csillant,
tengervízben csillag csobbant.
Látott ott lenn egy pici gömböt;
kagyló mélyén apró gyöngyöt.
Fénylett, mint ő, egykor az égen,
színpompás, mély bölcsőjében.
Víz medrében ó, csak a csend ült;
csillag perdült (vízcsepp csendült),
s vígan gondolt bájosan egyet;
kagyló mélyén ő is gyöngy lett.
27 hozzászólás
Kedves Mónika!
Vannak emberek, mint én is, akik olyanok mint a hulló csillagok. Már régen lehulltak, de a fényük még ma is úton van a földre…
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Annak idején, amikor írtam ezt a verset, eredetileg egy apró mesének szántam… aztán, amikor elkészült, úgy éreztem, hogy több van benne, hiszen valóban az útkeresésről, a célokról is szól egy kicsit. Talán úgy vagyunk mi is, mint a hullócsillagok, és mindannyiunk lelkében van valami fénylő, valami szikra, amit életben kell tartanunk; csak éreznünk kell, hogy hol van az a szikra, hogy fel tudjuk lobbantani a lángot, ha szükséges, hogy minél nagyobb utat járhassunk be. Azt hiszem, ez nem mindig könnyű, de talán vannak pillanatok, amikért megéri…
Köszönöm szépen, hogy olvastál, írtál!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Szépséges költészetedet nem győzöm csodálni. (ha mese, akkor is)
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Köszönöm szépen; jólesik, hogy így gondolod! Én is nagyon szeretem a verseidet, csak sajnos az utóbbi időben nagyon ritkán tudtam jönni a Napvilágra; olykor-olykor csak futólag felnéztem… Lassacskán lesz már időm olvasgatni is (hiányzik már a Napvilág).
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Hullócsillag versed meseszép. Csodákat művelsz verseiddel, olyan gondolatokat fogalmazol meg, amelyben csak gyönyörködni lehet.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy így érzed; köszönöm szépen szívből, szeretettel!
Mónika
Varázslatos mese, kedves Mónika, remek rímekkel, csodaszép dallammal…
szeretettel
Ida
Kedves Ida, köszönöm szépen, nagy szeretettel!
Mónika
Bájos, kedves vers Mónika. Azt sugallja, hogy a rosszon ne keseregjünk, hiszen minden rosszat a jó követ. Pozitív hangulata magával ragadott. Szeretettel gratulálok. Ilike
Kedves Ilike, köszönöm szépen; örülök, hogy tetszett Neked a versem!
Szeretettel: Mónika
Szia barackvirág! 🙂
A Nyugalom szigete ez a hely most (is). Bármiről szólsz, megtalálja lelkem a tartalom. A fülem is új életre kel a ritmustól. Nagyon tetszik ezek felépítése, csöndes sodrása. Egyszerű futamnak tűnik ez a vers, pedig nem is lehetett annyira könnyű ennek a 9-8-as szótagszámú mesének megalkotása úgy, hogy a lüktetése tökéletes maradjon. Olyan tökéletes, hogy megállja a helyét az adott kategóriában. 🙂
Élmény volt olvasni, már megint. Köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Örülök, hogy így van… 🙂 Ami azt illeti, tényleg "dolgoztam" egy kicsit a versen, de nagyon jó érzés volt foglalkozni vele, csiszolgatni… Eredetileg gyerekversnek akartam írni, aztán amikor kész lett, úgy éreztem, hogy talán van benne egy kicsi többlet is, és a hozzászólások azt sugallják nekem, hogy valóban így sikerült 🙂
Én köszönöm szépen, hogy olvastál, írtál! Most különösen jólesik a látogatás, hiszen különböző okok miatt nem tudtam igazán aktív lenni az oldalon; hamarosan újra többször jövök majd… 🙂
Szeretettel: barackvirág
Kedves Mónika !
Mindig örömmel jövök ide, hisz tudom olyan verset fogok olvasni, ami szépen szerkesztett, a rímek csodásak, a képek pedig elbűvölnek.
Most sem csalódtam, egyszerűen imádom a verseid.
Nálad egy külön kis szigetre lelek, ahol nyugodtan hátradőlve ízlelgethetem, olvashatom alkotásadat, ezt külön köszönöm !
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Köszönöm szépen; jólesik, hogy így van! Tudod, hogy én is szívesen olvasom a verseidet, és nem is tudom, hogy írtam-e már, hogy nemcsak a verseid tetszenek, hanem mindig rácsodálkozom arra is, hogy mennyire jól tudsz címet adni az írásaidnak… 🙂 Számomra a címadás nehéz dolog… olykor "ezer évig" ülök rajta… 😉 🙂
Szeretettel: Mónika
Szia Mónika, nagyon aranyos, vidám, egyszerű és szép. Nagyon tetszik!:) Üdvözlettel: én
Örülök, hogy tetszik! 🙂 Köszi, hogy olvastál!
M.
Kedves Mónika!
Ez a versed teljesen elvarázsol. Az jutott eszembe, hogy egyik ismerősömnek, aki zeneovisokkal foglalkozik, ajánlani fogom néhány versedet, mert ezeknél jobb ritmusgyakorlatot el sem tudok képzelni.
Nekem az igazgyöngy a szenvedést jelképezi, hiszen amikor a porszem bekerül a kagylóba, attól az állat szenved. Így van az embernél is: a szenvedések árán válik nemessé, igazzá… Emiatt a versed nem is annyira gyerekvers 🙂
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Bizony igaz, amit az igazgyönggyel kapcsolatban írtál… és megint rácsodálkoztam arra, hogy mennyi minden lehet egy versben, hiszen erre eddig nem gondoltam, és igen, mégis ott van a sorok mögött valahol… nagyon örülök, hogy leírtad, és ennek fényében valóban nem annyira gyerekvers 🙂 Az ajánlás megtisztelő, köszönöm szépen; ha hozzá tudnék járulni egy kicsit a gyerekek tanulásához, az jóleső érzés lenne, hiszen nagyon szeretem a gyerekeket 🙂
Szeretettel: Mónika
Szia!
Egyszerűségében és különös bájában rejlik a versed ereje. Ilyen már-már játékosan csak rendkívül nyugodt, békés állapotban lehet verselni. Kívánom, hogy ez az állapot minél többször kerítsen hatalmába. :))
Szeretettel
Zoli
Szia Zoli!
Azt hiszem, meg kell találni a megfelelő pillanatot… vagy felülemelkedni a nehézségeken, megkeresni és meglátni a szépet, és gyorsan leírni… és igyekezni kell megtartani a hangulatot… 😉 🙂
A kívánságot szívből köszönöm, és jólesik, hogy tetszett a versem 🙂
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Sodor a ritmus, jó a lendület, szinte játékos, gyermeki és egyben látszik, hogy meg akartad tartani a formált sorokat.
Az első 3 strófa tökéletes, mint ahogy a 6-os, 7-es is.
4-es és 5-ös ritmusában azonos, emiatt lehetne az utolsó kettő is hasonló ezekhez talán, mert szerkezetükben jobban hasonlítanak ezekre.
Bár, ha végig az elsők ritmusa vágtatna az lenne az igazi. Kvázi tökéletes:)
Nagyon jó ez a ritmus, örömmel skandáltam, vizslattam, s az asszonáncok sem utolsóak!
Örülök, hogy olvashattam!
Minden jót!
Mákvirág
Kedves Mákvirág!
Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett! 🙂 No, és kitűnően észrevettél néhány apró eltérést a ritmust illetően… Nem is tudom, nem is tudom… 🙂 azaz szerintem nem fogom tudni kijavítani, mert egyelőre nincs ötletem, hogy hogyan lehetne, de nem kizárt, hogy nekiülök, és megteszem egyszer! 🙂 Izgalmas feladat lenne…
Az asszonáncokat szeretem… a ritmus nálam néha a rím "tökéletességére" megy… 😉
Én is örülök, hogy olvastál!
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Te még egy szomorú hulló csillagból is mosolygósan gyönyörű gyöngyöt tudsz varázsolni! 🙂
Élvezet volt olvasni!
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm szépen; örülök, hogy így látod 🙂
Igyekszem olykor mosolyt "varázsolni" a szomorúság helyett…
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Remekbeszabott versike!
Végig feszesen tartod a ritmust, szívből gratulálok!
Szeretettel: dodesz
Kedves dodesz!
Köszönöm szépen a gratulációt, és azt is, hogy olvastál 🙂
Szeretettel: Mónika
Ez nem csak vers, ez egy dal is. Jó olvasni, lenne kedvem dallamot írni hozzá! 🙂