Pfiffner Paulina, Mária tiszttársa
Katonatiszt apjának lép nyomdokába.
Színésznőként beállt a honvédseregbe,
Mindenki Ligethy Kálmánként ismerte.
Férfiúként vett részt sok kemény csatában,
Mint igazi férfi, harcolt olyan bátran.
Bem apó haditetteit elismerve,
Megtisztelő hadnagyi rangra emelte.
Később egyik lábát két lövés is érte.
Sajnos, így került az ellenség kezére.
Rabláncon vitték el Gyulafehérvárra,
Később Pozsonyba egy hadi laktanyába.
Majd Gyulára vitték, itt meglőtte magát,
S megmenteni már az orvosok nem tudták.
Bányai Júlia polgárlányként kezdett.
Férjhez is ment később egy ismert ügyvédhez.
Életében úgy lett váratlan fordulat,
Hogy a férje meghalt, így özvegyen maradt.
Nem akart beállni könyörgők sorába,
Elment a cirkuszba, ott állott munkába.
Ám valami mégis csak arra késztette,
Hogy férfiruhában álljon a seregbe.
Be is állt közéjük, de a férje nevén,
Így a seregben lett egyszerű közlegény.
Az isten is katonának teremtette.
Szert is tett igen gyors, fényes karrierre.
A szabadságharcot vitézül szolgálta.
De nem csak fegyverrel, eszét is használta.
Ügyesen kémkedett, változatos módon.
Fuvaros volt egyszer, máskor szolgáló volt.
Szappanos-emberként járt az ellenségnél
Csapatának fontos híreket szerezvén.
Az orosz táborban – ahogy Mata Hari –
Magát párizsi táncosnőnek adta ki.
Elkápráztatva az orosz katonákat.
Az így szerzett hírek jó ügyet szolgáltak.
Vitéz érdemeit Bem is elismerte.
Rendjelet mellére személyesen tűzte.
Ám a szabadságharc gyászos leverése
Az emigrációba kényszerítette.
Bem apótól itt is érte meglepetés,
Méghozzá kapitánnyá előléptetés.
Török honban Kossuthtal is találkozott
Századosként, pártfogásért folyamodott.
Elmondta, hogy ő nő. Sárosi Gyulaként
Szolgált a seregben, mint egyszerű honvéd.
Huszonhat évesen asszony lett belőle.
Egy zászlóaljbeli százados lett férje.
Az életét nem háziasszonyként élte
Férjével közösen harcoltak Erdélybe’.
Később – szintén együtt – Kairóba mentek,
„Fáraóhoz” címzett vendéglőt vezettek.
Ez lett a magyarok gyülekezőhelye,
Az otthonról hozott hírek cserehelye.
A sok kaland után – majd hatvan évesen –
Itt ezen a mesés egzotikus helyen
Fejezte be földi, szép pályafutását,
Melynek ritkán lehet találni a mását.
4 hozzászólás
Szia, mindkettőt végigolvastam: nagyon tetszett!!! A tartalom miatt is, és amiatt is, ahogyan elmeséled. Olyan különleges. Régies, mintha a jó öreg Arany Jancsi mesélne:) És ezek valóban bámulatos igaz történetek. Üdvözlettel: én
Kedves Laci! Örülök, hogy elolvastad történeteimet. Az öreg Arany Jancsi meséit én is kedvelem, de nem értem még el az ő szintjét. Azért nagy szeretettel köszönöm dicsérő szavaidat. István
Nagyon szépen kivitelezted a versed. Élvezetes olvasmány. Lám, igaz történetekből milyen remek verset lehet alkotni, nem kell a szomszédba menni, előttünk a téma, csak fel kell emelni, s leírni!
Nagyon, de nagyon tetszik (csillagokat nem alkalmazok), de több ötöst is megér a versed!
Szeretettel gratulálok: Kata
Kedves Kata! Olyan szépen dicsérsz, hogy már kezdek pirulni. Persze nagyon jólesik. Ötöst pedig már nagyon régen kaptam. Szeretettel köszönöm: István