Íme a körhinta, hallgasd, hogy csilingel,
Válassz magadnak egy festett csodát!
Hattyú, vagy elefánt, rakéta, gőzmozdony
Pattanj fel kisfiam, légy bátor hát!
Ne félj, majd Apuval integetünk neked
Minden új eljövő fordulónál
Meglátod kisfiam, milyen jó mulatság
Integess vissza, ha te is meglátsz!
Másodpercek alatt annyi év eltelik
Szép, vidám, boldog perc Isten veled!
A zord idő spirálja szűkülő körökben
Életed perceit emészti fel
Csillogó bálterem, mindenki ünnepel
A főszereplő ez egyszer te leszel
Virág a gomblyukban, kedvesed fátyolban
Az életben újabb fordulót veszel
Szálltok a zenével, minden más megszűnik
Ma éjjel csak tiétek a világ;
A tánc folytatódik majd édes kettesben
Frissen keményített szép nyoszolyán.
Másodpercek alatt annyi év eltelik
Szép, vidám, boldog perc Isten veled!
A zord idő spirálja szűkülő körökben
Életed perceit emészti fel
Meglátogat majd egy vibráló éjjelen
Fekete fátyolba öltözött hölgy,
Szemében különös fény sötétje csillan
Megbabonázva hallgathatod őt:
– Velem táncolsz majd át e szűk árnyvilágból
Ha egyszer elérkezett az a perc
Rendezd hát dolgaid, ha újra eljövök,
Sose feledd, én már felkértelek!
Másodpercek alatt annyi év eltelik
Szép, vidám, boldog perc Isten veled!
A zord idő spirálja szűkülő körökben
Életed perceit emészti fel
4 hozzászólás
Kedves Janow!
Bemutatkozásodra reagálva, igen, érdemes írnod! Nagyon megkapó a vers, elgondolkodtató. Ritkán fordul elő, hogy a halált női alakban ábrázolják. Éreztem a vers ritmusát, magával ragadott az időspirál 🙂
Csak így tovább!
Jessyrose
Köszönöm szépen
Ez jó, ez nagyon jó, hangulata kicsit Adyra emlékeztet.
Üdv: Gergő
Kösz Gergő