Az emberi erő oly csekély,
gyorsan elillan, jaj, nincs esély.
Könnyünk folyhat, miként gyors patak,
sem gond, sem bánat el nem apad.
Sors átkoz, futunk fűhöz, fához,
ámbár mindez enyhülést nem hoz.
Léket kapott éltünk hajója,
majd gyorsan elnyel a víz torka.
Nincs tovább, egyre sodor az ár,
de a túlparton valaki vár.
Szól: jobbom megtámogat téged,
hisz életemet adtam érted.
6 hozzászólás
Kedves Rita!
“Nincs tovább, egyre sodor az ár,
de a túlparton valaki vár.
Szól: jobbom megtámogat téged,
hisz életemet adtam érted.” Gyönyörű!
Szeretettel gratulálok:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Nagyon szépen köszönöm.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
A cím:”Igei gondolatok”
az utolsó két sorban jut kifejezésre:
“Szól: jobbom megtámogat téged,
hisz életemet adtam érted.”
Mert,ha ´nem megy´tovább,létezik még remény,
valaki kisegít a bajokból:
“Nincs tovább, egyre sodor az ár,
de a túlparton valaki vár.”
Igen,kell a segítség,mert sokszor az élet
olyan nehétségekbe sodor,és úgy méz ki
mint a léket kapott hajó!
Gratulálok,nagyonszép öszinte gondolataidra!
Szeetettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Sailor!
Köszönöm szépen a látogatást és a kedves, szép, méltató soraid. Azért igyekszem vidámságot, örömöt is hozni, hiszen mindennek rendelt ideje van. Meg kell látni a groteszket, a lélekemelőt, írni kell arról, ami megható, de nem lehet elmenni szó nélkül az önzésről sem. Mesét is írok, a mesketén, a szatíra – mint ahogy Te is írtad – az én műfajom, miközben a lelkemre is vigyázni kell, melyet közzé tettem az Önazonosság című – általad is olvasott – vallomásomban. Szóval: derűre ború, sírásra nevetés, magunkba temetkezés, majd nyitás mások felé. Sok minden lakozik bennünk és ez így van jól.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Valóban sokszor érzi az ember, mennyire csekély az ereje, sokszor fogytán, sőt, olykor mintha mind elszállna. Ilyenkor olyan az ember – nagyon találó a hasonlatod – mint a léket kapott hajó. És pont ilyenkor van szüksége a legjobban valamire, valakire, aki segít. De leginkább hitre, hogy van valaki, aki segít. A te hited megingathatatlan, látszik versedből, amivel példát mutatsz.
Szeretettel:
Dona
Kedves Dona!
Hálás vagyok, hogy nálam jártál. Köszönöm szépen az egyetértő hozzászólásod is.
Sok szeretettel: Rita 🙂