Panaszkodsz egyre, nincs szerencséd…
Miért csak föléd bámultál?
Az én sorsom: elégedettség,
Mert szemem mindig alul jár.
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2024. január 25.
____________________________
AN EINEN FREUND
Du sagst, dir sei kein Glück beschieden:
Warum blickst du stets über dich?
Sieh Freund, ich bin recht sehr zufrieden;
Denn immer schau’ ich unter mich.
2 hozzászólás
Kedves Dávid!
Már többek fordítását olvastam a témában. Érdekes, hogy a földet nézést tartja jónak az író. Talán azt gondolja, hogy aki felfelé néz, az álmodozó és aki lefelé az a valóság talaján áll.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Ha csak “felfelé” nézel (nálad gazdagabbakra, sikeresebbekre, erősebbekre, mindent jobban tudókra, stb.), akkor irigység foghat el, vagy csalódottság, de egyik sem tesz boldoggá. Ha “lefelé” nézel, ahol a hozzád képest “mínuszosok” vannak, akkor elégedett lehetsz a magad teljesítményével, helyzetével, állapotával… Szerintem az a legjobb, ha minden irányba jártatod a szemed, körben, le és fel is! Ne feledd, hogy a feletted és alattad lévők többsége maga “dolgozott” meg a színvonaláért. Jó vagy rossz értelemben… Az alatt- vagy fölött-valóság biztosítása lehet pozitív vagy negatív hozzáállás eredménye, következménye. Ahogy szokták mondani: Egy bizonyos szint felett már nem lehet egy bizonyos szint alatt (teljesíteni, viselkedni, stb.). És ezt a szintet, a magunk szintjét pedig egy életen át felfelé kell emelnünk…
Szeretettel:Dávid 🙂