|
Ilse Franke-Oehl: Du siehst das Licht verrinnen, Die müden Arme sinken, Viel Stimmen, laut und leise, Es ist ein Fest verlassen,
|
Ilse Franke-Oehl: Látod: a fény elúszik, Hanyatlik fáradt kezed, Hangos és halk hang húrja, Kiürült az ünnepély,
|
|
Ilse Franke-Oehl: Du siehst das Licht verrinnen, Die müden Arme sinken, Viel Stimmen, laut und leise, Es ist ein Fest verlassen,
|
Ilse Franke-Oehl: Látod: a fény elúszik, Hanyatlik fáradt kezed, Hangos és halk hang húrja, Kiürült az ünnepély,
|
2 hozzászólás
“Utcán imbolyog a szél,
És kioltja a fényt.”
Kedves Feri!
Ez a kioltott fény úgy is értelmezhető, hogy távozik a lélek, de úgy is, hogy sötét a lét. Az öregkor érdekes téma. Korábban már egy hatvan éves is öregnek számított. Van olyan ismerősöm – irodalmi oldalról ismerem csupán – aki közel száz éves, de teljesen tiszta a feje. E-mail leveleket is váltunk, sokféle anyagot küld, ami azt jelzi, hogy érdeklődő. Soha nem feled el alkalmakra – pl. nőnap, anyák napja, névnap, húsvét, karácsony – valami szépet írni és hozzá virágcsokrot mellékelni. Azt mondanám rá, hogy idős. Olyan is van, aki még ötven sincs, de nem szeret élni, nem érdekli semmi, nem nyit a világra, mindenben a rosszat látja. Kérdés, hogy ő fiatal, középkörú, vagy öreg?
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita,
Oswald Spengler szerint “Annyi világ van, ahány lény a világon…”. Mindent mindenki érezhet és értelmezhet különbözőképpen.
Fordítóként – azt hiszem – azért vagyok felelős, hogy ne másítsam meg a szerző szövegét. Ilse Franke-Oehl ezt a verset németül írta, remélem, a fordítás is élvezhető.