Ilyen a Világ

Mindig csak „sírok”, mondják rám sokan
De belül nevetek, ám ezt nem látják soha!
Mindig csak panasz, vagy szomorú kérdés..
De ez nem panasz, csak őszinte érzés!!
Mindig csak fájdítom a saját szívemet
De mit tegyek, ha kell a szeretet??

Kell a szeretet?? Mi van, hogyha nincs??
Ha az emberekből kihunyt ez a kincs??
Mi van, ha már nem tud szeretni,
S hogy az ember érez-e azt úgy kell keresni??
Mi van, ha néhányunkban meg van ez az érzés,
De nem mutatjuk ki, mert nem lesz más, csak égés!!

Égés hogy lenne?? Hisz ez egy dicső dolog!!
Fura, de az érzésekről már csak a gyenge ember motyog!!
Változik a világ, ezt látja a vak is!!
De vajon jó fele?? Ezt tudjuk, hogy hamis!!
Mi kell ahhoz, hogy az élet jó legyen,
Hogy az ember bátor és boldog legyen??

Erre a választ csak egy okos ember tudja!!
Akinek nem csak tizenkilenc év a múltja!!
Ehhez olyan valaki kell, kinek az ereje nagy
Aki ha kell erősen oda csap!!
Szóljon majd valaki, ha majd szebb lesz!!
De most egy darabig, csak ez lesz:

Mindig csak „sírok”, mondják rám sokan
De belül nevetek, ám ezt nem látják soha!
Mindig csak panasz, vagy szomorú kérdés..
De ez nem panasz, csak őszinte érzés!!
Mindig őszinte?? Ilyen ember nincs!!
Valóban! Az őszinteség kincs!