Ha kifordítanálak
kiderülne
se fiú nem vagy
se lány
csak néhány
szóval
megkarcolt
rekeszizom
pár megkékült
rezzenés
idegszál-bokrokon
nincs is bőröd
kócos üstököd
s a távol eső
rímek tánca
jótékony füstköd
a jelentések felett
immár elvégeztetett
ujjaimat sebhelyeidre teszem
érzed ugye
te is?
én érzem.
nem lehet.
2 hozzászólás
Kedves aron!
Kevés olyan vers van, aminek sorait szívesen mondogatom magamban, mert egyre több dologra érzem érvényesnek. Ez olyan. A "tamáskodó" zárás tökéletes befejezés.
Üdv: Kati
Igen, én egy ilyen sokzsebes fickó vagyok. 🙂
Köszönöm.
Áron