A holnap sem lesz más…
De én nem leszek ugyan az.
A Kocka oldalt vált,
Elég volt egy pillanat.
Istenek Segítsetek!
Ismét nehéz az út!
Ledobom a Maszkot,
S én leszek az Úr!
Álmom volt vagy ezer,
Egy marék teljesült.
Az Ösvényeken jártam,
Arcom múlttal szembesült.
Féltem, hogy egyszer leborul az ég,
Lelkemet darabokra morzsolja szét.
S lassan felálltam, leszakadt az ég.
Úgy hittem, akkor, térdre eshetnék.
Ám addig-addig vártam,
Hogy jöjjön el a vég,
Még végül az ég is
Térdre esett elém.
Gőgös, önfejű, tudatlan,
Kicsit sem ártatlan.
Ilyen leszek mindig,
S minden álmomban.
Ledobom a Maszkot,
Mi a Senki sincs már.
Éljem meg a holnapot!
Reggel egy új út vár.
Istenek Segítsetek!