Ki vagy Te, nagy Úr,
kihez áldoz sok ezer szív?
Ki vagy Te, kit minden
nap több millió száj hív?
Mondd ki vagy? Látni
Engedd csak hűs árnyékodat,
Most az egyszer engedd
Hallani szent hangodat.
Bár tudnék én is
Úgy hinni, mint a többiek,
Bár hallanám újra
Jézust, kit hittek régiek.
Kicsi voltam még,
Mikor értettem nyelvedet,
Látod, felnőttem,
És elvesztettem hitemet.
Most végül látom
A kínt szerte körülöttem,
És oly nehéz így hinni,
Ha ember hal meg mögöttem.
Mégis van, ki tud,
S minden este imát rebeg
Feléd. Hát halld meg,
Legalább őt, ki hitben remeg!
Higgyek-e benned?
Nem tudom, szívem mégis mond
Egy imát, most, mikor
Hitért háborúzik sok bolond.
Ha hallod, kérlek
Mosolyogj rám páholyodból,
S hallom majd a választ.
Uram, emelj fel poklomból!
5 hozzászólás
Pokolian jó, mint minden versed! 🙂 Mert nem csak magadból adod, ki hanem én is bele tudom érezni magam, és mindeki aki ÉL!
Köszi szépen Dira! (ahogy mindig!)
Kedves Liz Reed nagyon szép imád biztos meghallgatásra talál. Gratulálok.
Köszönöm 🙂 ez is korai verseim egyike… 🙂
Kedves Liz!
Ez nagyon jó. Kicsit szemrehányó és dühös.Mégis olyan akár egy fohász.
Azt az érzelmi kavalkádot ami lezajlott benned remekül le tudtad írni. Gratulálok!
Ági