mintha valami ott fönt kiszakadt volna.
Egyre szaporábban foltozza az utat,
szél követelően lombok között kutat.
Mohón hajtogatja majd földig az ágat,
később a kuporgó bokrok közé vágtat.
Cakkos villám hasad az égnek aljára,
alá félelemtől görbül a domb háta.
2 hozzászólás
Igen kedves dreaming, az ilyen idő,
Félelmetes és ilyesztő…
S a képek mikkel ábrázoltad…,
csodásak! Gratula! :):)
Köszönöm – az olvasást is – kedves Dóra! 🙂