János bácsi a csatában
megbotlott a bal lábában,
így harapott ott a fűbe,
feküdt szegény, elterülve.
Az elesett hősök között,
– mind a mennybe felköltözött -,
…János bácsi csak felbukott,
ömlik belőle a szitok.
"Én ügyetlen, én mihaszna,
mindjárt véget ér a csata!
Nem halhatok hősi halált?"
Nyögött nagyot, közben felállt.