Játék 5 részletben

1. Egyszerűen magad rendelkezel magaddal.
Nem szól bele se az ég és se a föld,
Se felhő, se a völgy, se a lány és se srác,
Senki se szólhat, hogy mit csinálsz.
Szabad akaratodból azt csinálsz,
Azt mondasz és azt kívánsz
Amit csak akarsz… vagy amit szabad.

2. “Szeress, mert a látszatnak könny lesz egyszer ára!”
– mily igaz! Bölcs, tartalmas, és igaz…
Gondolkodj csak el!
Hány volt, kit a szeretet hiányában
Csupán a látszat kedvéért magaddal rántottál
A mélység mámoros gödreibe…
S ha jött más, te léptél… és a másik?
Mint egy rossz, olajfoltokkal díszített
Rongydarab, hevert a járda szélén, mocskosan…

3. "Úgy kellesz, mint kutyának a maradék".
mint határidőnek a haladék.
mint konzervatív elmének a kartoték.
mint ranglétrázó férfinak a martalék.
az előző sorból talán érted.
hiszen te is, férfi léted
mivoltában nem vagy más, csak lélek.
vagy inkább egy lélektelen féreg.

4. Mint ahogy kiskamaszként az eső áztatta fűben
Szaladgáltunk térdig sárosan, önfeledten…
Mikor az első elcsattanó csók közben a felhők
Boldogságukban sírni kezdenek…
Mikor a nyári záporban csukott szemmel, ám
Nyitott szívvel állok, hogy az eső mossa le rólam a fájdalmat,
S a felhők csak azért szürkék, mert magukba szívják
A szívemről leázott, tengernyi bántalmat…

5. Most mind ezt félredobva játszok a szavakkal.
Félredobva a szavakat ezzel most játszok magamban.
Magamat félredobva minden szóval most játszok.
Mert most kell játszanom a szavakkal,
Mikor a tükörben egy néma idegen néz felém.
Mikor felém néz egy idegen némán a tükörből.
Mikor a tükör néma, és egy idegen van benne.