Esik a hó nyugaton,
de nem esik keleten,
elkerül a havazás.
s elkerül a szerelem…
Jégen, jégen, sej a jégen,
elcsúsztam én tavaly télen,
olyan, mint a szerelem,
ott is pofára estem!
Jégen
By alberthBy alberthBy alberthBy alberthEsik a hó nyugaton,
de nem esik keleten,
elkerül a havazás.
s elkerül a szerelem…
Jégen, jégen, sej a jégen,
elcsúsztam én tavaly télen,
olyan, mint a szerelem,
ott is pofára estem!
4 hozzászólás
Üdv! Rövid, kissé zilált vers, de azért jó. 🙂
Kedves Zsolt!
Bizony a jégen nagyot lehet bukni, pofára esni. Nos a szerelemben is, de az utóbbi még fájdalmasabb lehet. Ez a lényeg, a mondanivalóra helyeztem a hangsúlyt.
Köszönöm értékelésedet!
Üdv.: alberth
szia alberth!
azért csúszkálni mindig jó, persze: be kell vállalni pár hasast, mire belejön az ember! De megéri! Amint belejön az ember, rájön, hogy élvezetes, ahogy vadul száguld a korcsolya-penge… lélekemelő kalandok… Ha elcsúszunk, felállunk… ha törik valami: kar, láb, szív… ebcsont beforr! Ki nem hagynám a jeget, amíg korcsolya a lábam! 🙂
a vers rövid, ziláltas, kissé talán habókos is… csattanóval a végén… pont mint a szerelem… egy igazi, rövid, vidám szösszenet, "mi az???"- zal a végén 🙂
Szia Gabe!
Remek dolog valóban csúszkálni és korcsolyázni… de ott sem esik jól egy nagy bukás, szinte váratlan az örömben, igazi pofára esés. Ehhez csak a szerelmi csalódás hasonlítható, a nagy boldogságból jön a hasas, pofás… 🙂
Köszönöm értékelésedeT
Üdv.: alberth