Szállong sok hópihe le,
eljött a tél ideje,
hófehér táj, imai,
pelyhei ég fiai.
Itt ne várj forró nyarat!
Távoli óhaj marad
zöld mező, tarka virág,
fülledt éj nem vár terád.
Nem zümmög légy, lódarázs,
múlté az illatvarázs,
nem csörtet csermely-patak,
jég alatt dermedt halak.
Messze a szende mosoly,
amikor tavasz honol,
tél hoz ránk fagyos szelet,
s jégvirág nyílik neked.
7 hozzászólás
Kedves Albert!
Minden hiába, amíg olvastam versedet, engem kirázott a hideg: hómező gyönyörű, de nagyon hideg.
Csak gondolatban látok zöld mezőt, tarka virágokat. Csendes a táj, minden kihalt, csak az ablakomon nyílik jégvirág…
Ezért várjuk mindig, hogy kisüssön a nap, s jöjjön a csodaszép tavasz a kellemes virágillatával…
Ez jutott eszembe az egyébként szépen megalkotott jégvirágos versedet olvasva.
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Eszembe jutott Berzsenyi csodás verse: "Hervad már ligetünk, lombjai hullanak…" Aztán felsorolja, hogy mi nincs, mi nem virít… Nos én is hasonló képek bemutatására vállalkoztam, csak ő az ősz igézetében, míg én a télében. Bizony jobban szeretem a többi három évszakot, dehát ez van, ezt kell szeretni most… Ez az aktuális természeti téma… még egy jó ideig sajnos, de legalább názzük azt ami szép benne, bár dideregve… 🙂
Szeretettel üdvözöllek: alberth
Kedves alberth!
A jégvirágok is nagyon szépek. A természet csodái. Főleg, ha kinn vannak, mi meg benn, a meleg szobában.
Üdv: Kati
Kedves Kati!
Valóban, már gyermekkoromban is sokat gyönyörködtem bennük. Ha nappal olvadt, éjszaka meg fagyott, az ablakon mindig új minták keletkeztek, de teljesen mások.
Üdv.: alberth
Ez igazán frissítő volt így reggel.
Laca
Köszönöm Laca!
Örülök, hogy így látod! Bizony ma reggel az én ablakomom is megjelentek a jégvirágok.
Üdv.: alberth
Köszönöm Laca!
Örülök, hogy így látod! Bizony ma reggel az én ablakomom is megjelentek a jégvirágok.
Üdv.: alberth