hol és mikor? kik és miért?
lebeg ahogy az ár veti
a könyvespolcnál kérdezi
hány évtized jutott neki
hol és mikor? kik és miért?
a versképernyőn holt szavak
hintáztatják hullámai
nevén szólítják annyit ért
ahogy a hínár rátapadt
fejét még visszaemeli
megáll kibont egy lexikont
válaszoljon Szokolay
hol és mikor? kik és miért?
a rendelőbe átcsoszog
a pizsamára nagykabát
én semmi rosszat esküszöm
mentsen meg tőlük doktor úr
csapódik szennyes lé viszi
se túlsó part se innenső
ne engem már csak önmagát
szótárok antológiák
minden eltöltött esztendő
a rabság tétlensége volt
hol és mikor? kik és miért?
söpörték ki a holmiját
jól bírta rég az alkoholt
nagy művészekkel is kiállt
könyve címét is elviszik
fosztogatók a hadijog
paragrafus csikóhala
hol és mikor? kik és miért?
vaskorlátba kapaszkodik
a hírhínárok ellepik
néhány rímpárt még elmotyog
íratlan maradt versekét
rég holt nagyapja jeleit
szekrényben őrzött bibliák
hogy szerette a gótikát
a szédülés körhinta-trükk
kérjen tőlünk bocsánatot
fröccsen felé a tar pribék
hát nem hallotta? mi baja?
ott ölték meg a szigeten
ezerkilencszáz valaha
májusi vízbe hullt bogár
ha tudta minek élt tovább
se túlsó part se innenső
segíts át engem istenem
én nem ártottam senkinek
a parlament az iskolák
a kőcsipkék a gyermekek
és minden tett és minden szó
a rabság tétlensége volt
itt fekszenek az út alatt
az elődeim csontjai
s a betiltott bonctechnikák
mit mindig újak váltanak
se túlsó part se innenső
ha eltűnik is úgy marad
a büntetés nem évül el
kiátkozzák lányát fiát
törvénytölcsér sosem jut át
mindegy mivel mindegy kivel
honnan hová tovább tovább
2 hozzászólás
Nagyon keserű versed mély rezignáltságot mutat, egy kis mellőzöttség-érzéssel, sértettséggel spékelve.
Talán segít valamit a hangulaton, ha elmondom, mennyire megfogott, milyen jó vers ez…!
Hú, így elsőre van még mit emészteni, visszatérek még olvasni. Zaklatottság, elkeseredés… és amit Irén jegyzett meg: remekül átadtad.