When I have fears that I may cease to be…
When I have fears that I may cease to be
Before my pen has gleaned my teeming brain,
Before high-pilèd books, in charactery,
Hold like rich garners the full ripened grain;
When I behold, upon the night's starred face,
Huge cloudy symbols of a high romance,
And think that I may never live to trace
Their shadows with the magic hand of chance;
And when I feel, fair creature of an hour,
That I shall never look upon thee more,
Never have relish in the faery power
Of unreflecting love—then on the shore
Of the wide world I stand alone, and think
Till love and fame to nothingness do sink.
________________________________________
Ha félelem fog el, hogy nem leszek…
Ha félelem fog el, hogy nem leszek,
Még azelőtt, hogy kiírnám magam,
Még azelőtt, hogy súlyos könyvhegyek
Telnének maggal, mit termett agyam;
Ha látom én, a csillagarcú éj
Szerelmi jelkép-felhőkkel tele,
S követni árnyuk nincs esély, hogy élj,
Mert űzi őket változás szele;
Ha érzem – boldog óra szülte lény –,
Nem nézhetek reád többé sosem,
S meddő szerelmem lázát újra én
Nem élem át… Nos hát, akkor, igen,
A világ partján állva, egyedül,
Majd nézem: vágy, hír semmibe merül…
7 hozzászólás
Jól sikerült ez a régebbi átültetés…!
Irénke,
úgy képzeld el, h én teljesen elfelejtettem, h mi ezt már anno fordítottuk. Most, hogy Dodesz feltette az övét, én megint nekiestem, és másodszor is lefordítottam… Mikor írom be a gépbe ezt az újat, látom ám, h van egy korábbi Keats-vers nagyon hasonló címmel… Tehát, ez a fordításom NEM az a fordításom, amit anno csináltunk a Műfordítás rovatban. Mindkét verzióban vannak sikerült sorok, de nem lehet a kettőből összekombinálni egy harmadikat, mert annyira eltérnek egymástól… Majd fölteszem a korábbi verziót is!
Köszönöm, hogy meglátogattál…
No, igen, Dávid!
Látszik a nyelvismeret, s a fordítási rutin!
Ilyenre én sajnos nem vagyok s nem is leszek képes.
Épp csak tanítottak angolul valaha. Bár tanultam is volna!
Remek! Én nem tudtam mit kezdeni az "órányi lénnyel". 🙂
Szívből gratulálok, csodálattal leborulok a Mester előtt!
Barátsággal: dodesz
nem kell aggódni, a lélek halhatatlan.
Kedves Müszélia!
Örülök, hogy olvastál. Azért a költő sem akart anno nagyon meghalni, csak éppen a viszonzatlan szerelem miatt lehetett kicsit szomorúbb a hangulata… :))
Visszajöttem, mert látom, hogy a szöveg érthetősége mellett a formát is szépen hoztad!
Itt a quartinák feltételes móddal való kezdésére utalok.
Tényleg csak ámulok, mert láttam már több fordítását ennek a szonettnek, de egyik sem volt ennyire értelmes. 🙂
Barátsággal: dodesz
Dodesz,
köszönöm méltatásod, gratulációd! Figyelmedbe ajánlom azt is, amit itt lejjebb Irénkének írtam. Igen, én nagyon igyekszem az eredeti formát híven követni, néha még a tartalom rovására is (ez-az kimarad). A rövid angol szavak hihetetlen tömörítést tesznek lehetővé, ezt a hosszabb magyar szavakkal maradéktalanul szinte nem is lehet visszaadni, valamit ki kell spórolni. Az már a fordító rutinja, hogy tudja, mit lehet tudatosan kifelejteni…
Barátsággal: Dávid