Waldgespräch
»Es ist schon spät, es wird schon kalt,
Was reitst du einsam durch den Wald?
Der Wald ist lang, du bist allein,
Du schöne Braut! Ich führ dich heim!«
»Groß ist der Männer Trug und List,
Vor Schmerz mein Herz gebrochen ist,
Wohl irrt das Waldhorn her und hin,
O flieh! Du weißt nicht, wer ich bin.«
So reich geschmückt ist Roß und Weib,
So wunderschön der junge Leib,
»Jetzt kenn ich dich – Gott steh mir bei!
Du bist die Hexe Lorelei.«
»Du kennst mich wohl – von hohem Stein
Schaut still mein Schloß tief in den Rhein.
Es ist schon spät, es wird schon kalt,
Kommst nimmermehr aus diesem Wald!«
Joseph Freiherr von Eichendorff
Geboren 1788
Gestorben 1857
Erdei párbeszéd Loreleijel
Az est hideg, későre jár,
Nagy erdőn ki jön lóval át?
Erdőben egyedül se félsz,
Szép mátka vélem hazaérsz!
< A férfinép az mind csalárd,
Fáj szívem, összetörten áll,
Vadászkürt hamisan zenélt,
Fuss! Nem tudod, kivel beszélsz! >
Oly díszes ló és rajt’ e nő,
Ez ifjú test lenyűgöző,
Most már ismerlek – Úr segíts!
Lorelei boszorkány ez itt.
< Ismersz – kastélyom magasból
Némán nézi Rajna folyót;
Az est hideg, későre jár,
Erdőm nem enged soha már! >
Szalki Bernáth Attila