Mint sárga tenger,
ring a búzatábla,
dajkálja gyermekét,
éltető kalászát.
Tudja, hogy elveszti,
hisz' azért nevelte,
nem hallani mégsem
fájdalmas panaszát.
Nap fénye érlelte,
szellő simogatta,
ők lettek Földanya
legdrágább kincsei,
ha jön az aratás
kíméletlen napja,
akkor peregnek majd
búzaszem-könnyei.
12 hozzászólás
Kedves Judit!
Igaz, a Föld anya sokat ad, kenyeret, italt, életet, és mi, mégsem vigyázunk rá.
Tetszett a versed. Minden sorába beleszőtted a természet szeretetét.
Jó volt olvasni.
Üdv: harcsa
Kedves Harcsa!
Sokan nem is tudják felmérni mekkora kincs nekünk a természet épsége.
Majd egyszer, mikor már késő lesz…
Köszönöm, Judit
Kedves Judit!
A mindennapi kenyerünk. A versed pedig, mint az aranyló kalász, a búzaszem, és a ropogós aranyhéjú kenyér.
Szeretettel:Selanne
Kedves Marietta!
Kevés szebb látvány van az aranyló búzatábláknál.
Nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit
Szép vers kedves Judit! Többet mond mint csupán csak a természet szépsége!
szeretettel-panka
Köszönöm Panka!
Örülök, hogy így látod.
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
Valóban a július legnagyobb érdeme,hogy megérleli és nekünk adja az egyik legnagyobb kincset, a búzát. Szép szemléletes szót használsz versed végén. "peregnek majd búzaszem-könnyei." Számomra a versed sokat elmond az életszemléletedről is. Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Vali!
Örülök, hogy újra látlak és nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit
Húúú, bizony peregnek a "búzaszem-könnyei". Olyan szépen mondtad, ahogy még sosem olvastam. Tetszik az egész vers hangulata, lágysága. Gratulálok kedves Judit!
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs!
Bizony, nemsokára peregnek…
Nagyon köszönöm!
Szeretettel, Judit
Kedves Judit!
A július hónap maga a csoda, a megtestesült nyár. Az aratás, a betakarítás valóban csúcspontot jelent, ám a nyár minden bájával rendelkezik ez a hónap.
Szépen írsz erről az időszakról, némi pátoszt is sikerült belecsenned a versbe.
Gratulálok: Alberth
Kedves Albert, nagyon köszönöm!
Üdv, Judit