(k) óda
melankolikusan- döcögve
Milyen volt feketesége (tehetsége), nagyon jól tudom.
Ilyen volt.
Felesége szőlőtő, kötőtűvel úszott.
Egy felesége volt, nem én, parafenomén.
Jana is kicsit ilyen meg még olyan is, jééé,
amilyen a feketék.
Szeme feketesége is olyan,
szája feketesége is olyan.
Felesége pedig olyan, mint én.
Elesége fehér tenyér- kenyér,
fekete- fehér filmeskockák és
fekete macskák komló kebelén.
Bár én lennék, ki reggel megköti cipőjét,
s este csípőjét fojtja, mint trojka a hó színét.
Fehérsége, feketesége, fehérsége.
Milyen volt feketesége, azt én tudom csak.
Olajozottan- Cyranosan:
mint sötét éj a Hold peremén,
lenge madárdal a köd ereszén,
hófödte csúcsokon a keresztény.
Ugráltak a betűk,
tetűk, fejről-fejre,
a feleség úszott,
kúszott tejből- tejbe.
Szemtől szembe láttam a feketét,
Ő VOLT JANA, a parafenomén.
+a halott én.
2006. szeptember, Budapest
2 hozzászólás
kedves Gabriella!
Általában, én szoktam a versekhez az első hozzászóló lenni. A másik két versedet is elolvastam, és megmomndom őszintén, egy ritka dolog történt meg velem, ugyanis, nem tudtam semmit sem hozzá szólni, Ez a forma nekem annyira új, úgyanis én csak nem egész egy éve annak, hogy az első versemet megirtam, és a verseimet ide újévtöl teszem fel, azelöt halvány fogalmam sem volt a versirásrol. Egy közmondás segitségével mondva: Én úgy jutottam a versiráshoz, mit a szüzlány a gyerekhez., Egy héttel ezelött, még azt sem tudtam mi egy Haiku, mig egy napot rászántam, és a netböl mindent elovastam, hogy megismerjem. Azt gondolom, nekem a te versstilusodhoz is egy kis "aklimatizálodási " idöre lesz szükségem. Most csak ennyit tudok irni.
üdv Toni
Kedves Toni!
köszönöm,hogy írtál!
örülök minden véleménynek,mert bár már írok pár éve,de csak a fiók részére-ezeket a műveket senki nem látta – így minden visszajelzés hasznos lehet!sőt,azért is regisztráltam ide,mert igénylem is a "kűlső kontrollt" – vagy hogy is fogalmazzak.
nahát,Rólad pedig azt hittem,már évek óta írsz – nem néztem,hogy voltake-e évszámok a műveidnél..
üdv