Kányádi Sándor: Ballag már / Altes Jahr…

Ballag már az esztendő,
Vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő,
Vígan fütyörészve.

Beéri az öreget
S válláról a terhet
Legényesen leveszi,
Pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul
S mikor éjfél eljő,
Férfiasan kezet fog
Múlttal a jövendő.

Altes Jahr geht, greiser Mann.
Schaut zurück, der Reife.
Junger Bruder pirscht sich an,
Mit frohem Gepfeife.

Wie er dann des Alten Last
von dessen Schultern nimmt!
Mit der Jugend Kraft und Hast,
zwar ist er erst ein Kind.

Kein Wort fällt und sie schlendern,
Bis Mitternachts Ankunft.
Händedruck unter Männern:
Altes weicht der Zukunft.

(fordította: Tauber Ferenc)