Hallgatást rikácsolnak belém
égbekiáltó bűntornyok
– kínokkal zsúfolt emelkedő
vezet a felébredéshez -,
és nesztelenségemben a lény
magára ordít, majd dohog,
mert a szakadék, mi hozzá nő,
mélyen elengedni képes.
Kapcsolat
Szerző: efereszSzerző: eferesz
8 hozzászólás
Nekem mégis jelentéssel bírnak, elgondolkoztam verseden…
Tetszett !
Szeretettel: Zsu
Köszönöm, kedves Zsu!
Igen, egy bizonyos ideig azzal bírnak, de a csendben minden benne van.
🙂
Még egyszer Áldott Új Esztendőt kívánok!
Szinte ordít a csend…. tetszett a versed.
Üdv. Györgyi
Kedves Györgyi!
Köszönöm, hogy hallod!
Üdvözletem!
Amikor olvastam, és amire én gondolok, arra nagyon ráillik a kitörésed.
Érdekes, ahogy megfogalmaztad.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy olvastad!
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabi,
Szép! 🙂
Kedves tigerjnr!
Köszönöm Neked!
🙂