Sötét van,
magányosan ülök
az ablakban,
pedig Karácsony este van!
Nézem a fényeket,
a családi fényképeket,
magam vagyok, szomorúan,
pedig Karácsony este van!
Gyermekkori szép emlékek,
gyertyák, finom sütemények,
Barátok, kedves emberek,
mondjátok:
Hova letteteK?
4 hozzászólás
jaj,ez annyira szomorú, az embernek kedve lenne odamenni, és kiabálni hogy itt vagyunk, üljük körbe a fát! Gyönyörű sorok, csak bár ne lenne ennyire szomorú….
Remélem a helyzeted nem ennyire tragikus. Különben tetszik.
Kedves bűvölet!
Természetesen csak elképzeltem milyen az, ha vki egyedül van.
Itt vagyunk!!!!!:)