kartonpapírból fűrészes széllel
(néha megszaladt az olló)
lehet hogy tizensok évesen
de elkezdődött
ma még csak lilával
a zöld és a piros nagy felelősség
nem értem miért heherésznek
ha mondom
hogy rá merek lépni a citromos sávra
(a helyi érdekű vasútra várva)
már az is teljesítmény
most meg visszavonhatatlanul
kivágtam és megvallottam
a közepén egyedül állok
nem értem hol van a másik
karjaim közül súlyosan hiányzik
miért nem lehet hangokat festeni
mint az aranyos csillámnak
amit a lányok a szemükre kennek
olyan lenne a színe ha lehetne
hangokat festeni a szívre
a maradékkal meg
a végtelent hinteném tele
hogy várlak nem piros
nem zöld lila vágyakozással