Kastélyban jó volt lenni,
szeretetet nem kellett ott venni!
Kegyekért ugrálhattál, ételért nem nyafogtál!
Kastélyban egyedül vagyunk,
nem játszhatunk, nem futhatunk!
A gondozónk egy angyal, ő tele van mágikus zajjal.
Kinézve az ablakon, embereket látsz.
Elvisznek, ha mutatsz jó bizonyítványt!
Húzd ki magad, portéka vagy!
Örülj annak, hogy elvisznek.
Hintón, két ülésre fektetnek.
Kastély a falaid titkot rejtenek.
Te tudod mi is az igazi név,
te tudod a harag hova is, tép!
Kegyenc kedved kellett!
S a kastélyban elveszett a jelmez!
5 hozzászólás
Kedves Alkonyi felhő!
Igen, a szivünk elvisz bennünket sürün rejtlmes utakra, más országba, más emberek közé, de sürün olyan kastélyokba is, amelyekröl valahol már többször olvastunk, és egyszerre az érezzük mindennek vége. Üres minden és egyedül vagyunk. Akkor talán nekünk is az jut az eszünkbe, mint amit Joanne Kathleen Rowling az egyik idézetében kérdez:
"Ha vége a világnak, hogyan dúlhat tovább a csata, miért nem hull a borzalom csöndje a kastélyra, miért nem teszi le mindenki a fegyvert?"
Igen, miért nem? Miért dúl bennünk a harc tovább? E gy örökös kérdés, ami talán örökké, válasz nélkül marad.
üdv Tóni
Soha életemben nem laktam kastélyban és az esélyem arra, hogy valaha is lakni fogok ilyen helyeken, egyre kisebb. Lehet, hogy e világ idegensége miatt érzem a versedet kissé zűrzavarosnak? a.
Kedves Toni és antonius!
Ez a Kastély annak látszik ami, de nem vagyonos emberek lakták, hanem árva gyerekek!
Én is ismerem magát a KAstélyt.
Ebben a kastélyban ma már nincsenek árva gyerekek, én azt a vonulatát közelítettem meg ami még az emlékeimben maradt erről a kastélyról.
Ennek ellenére lehetne ez a vers, a király szomorúsága és magánya a szürke falak mögött, szóval az önök megközelítése teljesen logikus.
"Kinézve az ablakon, embereket látsz.
Elvisznek, ha mutatsz jó bizonyítványt!
Húzd ki magad, portéka vagy!
Örülj annak, hogy elvisznek.
Hintón, két ülésre fektetnek"
Az árva gyerekeket látogatják, és aki megtetszik , az részesűl minden jóban és szépben.
Tisztelettel: Mónika
Szia!
Ez egy olyan téma, amely egy sokkal precízebb, kidolgozottabb verset érdemelt volna.
Figyelj kissé jobban a megfogalmazásra, nekem se világos mindig a szándékod, s néha magyartalanok a mondatok.
Szép dolog szabad verseket írni, de időnként nem árt szabályosabb, ezáltal igényesebb formába önteni a mondanivalót.
Pontszámot nem adok rá.
Többre vagy képes.
Üdv.:Tamás
Mégis adok pontszámot, hogy tudd, nem a lelki világod akarom megsérteni, vagy a téma jogosságát kétségbe vonni, egyszerűen csak azt érzem, érdemes lenne javítani rajta, és akkor jobban átjönne a szépsége.